-
Mindenki adózik a fizetéséből, ebből lesz a közpénz
-
Ma mindenki ugyanakkora részt ad le, ez az egykulcsos adó
-
A többkulcsos adórendszerben a gazdagok nagyobb arányban adóznak
-
Rengeteget adózunk a boltokban is
Már tele van az internet és minden egyéb a Fidesz hirdetéseivel. Ezekben azzal ijesztgetik az embereket, hogy a Tisza Párt megemelné az adókat, és az nyilván rossz lenne. A Tisza ezt tagadja, sőt adócsökkentést ígér. De mi is az adó, mi a helyzet most, és mit lehetne változtatni?
Az államok mindenhol adót szednek, mert ebből fizetik a közös költségeket. Kórházakat, iskolákat, vasutat, a mindenféle hivatalokat, magát a kormányzatot, hadsereget, rendőrséget és tűzoltókat. Magyarországon nagyon sokféle adó van, a három legfontosabb a személyi jövedelemadó (szja), az általános forgalmi adó (áfa) és a társasági adó, amit a cégek fizetnek. Az áfáról már írtunk korábban: ezt te is fizeted, ha veszel egy csokit. Magyarországon a világ legmagasabb áfája van, 27 százalék minden vásárlás után.
Most főleg a személyi jövedelemadóról van szó, amit azoknak kell befizetni, akik dolgoznak. Ez most mindenkinek egységesen 15 százalék – ennyi az adókulcs, és ezt hívják egykulcsos adónak. Ez elég alacsonynak számít. Az más kérdés, hogy igazságos-e.
Aki minimálbért kap, tehát a legkisebb fizetést, annak a körülbelül 300 ezer forintjából kell leadni a 15 százalékot, vagyis nagyjából 250 marad neki. Ez bizony fájdalmas, mert ennyiből alig lehet megélni, pláne ha gyerekek is vannak. Ott nagy pénz az a 45 ezer, ami adóra megy.
Aki mondjuk 3 milliót keres, annak is 15 százalékot kell adóznia: két és fél millió forintja marad. A lényeg, hogy neki sokkal kisebb áldozat az adó, mert ettől még nem fog nélkülözni.
Mi a másik lehetőség?
Ennek az igazságtalanságnak az egyik megoldása az úgynevezett progresszív adózás. Ez különböző adókulcsokat használ. A kevesebbet keresőktől kevesebbet kér, vagy akár adómentes is lehet a keresetük. A nagy jövedelmeket viszont jobban megcsapolja, például a 3 milliót kereső ember lehet, hogy egymilliót is le kell, hogy adjon. A progresszív adó támogatói úgy gondolják, hogy ez így emberséges és igazságos, hiszen a gazdagoknak többet kell adniuk a közösségnek. Ilyen adórendszer működik például a skandináv országokban, Dániában, Finnországban vagy Norvégiában is.
Az államnak pénzre van szüksége, a vita arról folyik, hogyan szedje be. A mostani rendszerben a kisebb keresetűek járnak rosszul. Nemcsak mert nekik jobban hiányzik az a 15 százalék, hanem mert ők a fizetésük nagy részét ennivalóra költik. És minden vásárlásnál a pénz egynegyede adó – vagyis áfa.
Ez nem olyan vita, amit egyértelműen el lehet dönteni. Mindig lesznek, akik az igazságosabb, a szegényekkel méltányosabb megoldást támogatják. És olyanok is, akik azt mondják, hogy nem szabad büntetni a többet keresőket, mert ez mindenkinek elveszi a kedvét attól, hogy előrébb jusson. Végső soron jobb- és baloldal vitája ez.
Fontos, hogy az említetteken túl még egy csomó adófajta van. A magyar kormány egy csomó különadót vetett ki olyan szolgáltatásokra, mint a bankok, az internetes és telefonos vállalatok, az áruházak. Emiatt ők persze kénytelenek árakat emelni; a trükk az, hogy emiatt nem a kormányt szidják az emberek, hanem a cégeket.
Mindenesetre egyáltalán nem ördögtől való azon gondolkodni, hogy ki fizessen többet, és ki kevesebbet. Az adózás a politika egyik legfontosabb témája. Sajnos ma erről nem értelmes beszélgetés folyik, hanem ijesztgetés és ígérgetés. De talán majd ha ti jöttök, ez is megváltozik.
