Éppen egy éve, hogy másodszor is beiktatták Donald Trumpot. Az már Trump hivatali eskü után elmondott beszédéből kiderült, hogy a második elnöksége alatt komoly változások várhatók. Akkor azt ígérte, hogy minden, korábban megkötött írt és íratlan egyezséget fel fog rúgni ahhoz, hogy Amerikát naggyá tegye. Azt egyelőre nem látni, hogy mit nyert ezzel az egy évvel Amerika, de az biztos, hogy a fél világ szorongva nézi, ahogy Trump teljesen átszabná az eddigi világrendet.
Kirúgásokkal kezdte
Az első intézkedéseivel az amerikai hivatalok működését változtatta meg. Annyi embert rúgtak ki az elnöksége első heteiben, hogy az amerikai állam csak rendeleti kormányzással (elnöki utasításokkal) tudott működni. Számos, korábban jól működő szervezetet szüntettek meg, köztük például olyanokat is, amik segélyeket adtak az embereknek Amerikában vagy külföldön.
Sokan felkapták a fejüket akkor is, amikor az egyik első intézkedéssel megszületett a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium, aminek az élére a világ leggazdagabb emberét, Elon Muskot ültették. Ez az együttműködés viszont nem tartott sokáig: néhány hónap alatt megromlott Musk és Trump viszonya, a minisztérium pedig bezárt.
Első a gazdaság, a klímaváltozás smafu
Trump komoly gazdasági fellendülést is ígért. Ehhez az egyik legfőbb fegyvere az volt, hogy védővámokat vetett ki az Európai Unió, Kína és India termékeire. Ettől azt várták, hogy növekszik a belső kereskedelem Amerikában. Viszont leginkább azt érték el vele, hogy drágábbak lettek az áruk és bezuhant az amerikai tőzsde.
Mivel Trump úgy látta, hogy nincs elegendő olaj és gáz, ami a gazdaság működéséhez kell, az egyik első intézkedésével „nemzeti energiaügyi vészhelyzetet” hirdetett. Ez azt jelenti, hogy újra engedélyezte, hogy korlátlanul bányásszák a nem megújuló, azaz fosszilis energiahordozókat. De nemcsak ezzel a lépéssel haragította magára a környezet- és klímavédőket, hanem azzal is, hogy kiléptette Amerikát a párizsi klímaegyezményből. Ez egy nemzetközi szerződés a világ országai közt, ami segítené lassítani a klímaváltozást. Trump úgy gondolja, hogy Amerika gazdasági növekedése fontosabb, mint holmi környezetvédelmi célok.
Durva fellépés a bevándorlókkal szemben
A belpolitikában minden eddiginél fontosabb lett a bevándorlás kérdése. Trump szükségállapotot hirdetett a mexikói határnál, hogy megakadályozza a határsértéseket. Ezzel együtt megkezdték azoknak az embereknek a kitoloncolását, akik papír nélkül éltek Amerikában. Trump beiktatása után olyan rendelet született, ami felhatalmazta az idegenrendészetet (ICE) a korábbinál jóval agresszívabb fellépésekre.
Az országban egyre több helyen tartottak ellenőrzéseket, egyre több embert fogtak el és tartóztattak le. Előfordult, hogy olyan embereket utasítottak ki az országból, akik a születésük óta Amerikában éltek. Az ICE ellen tavaly nyár óta szerveztek tüntetéseket az USA nagyvárosaiban. A tiltakozást viszont felerősítette, hogy az egyik rendész január elején lelőtt egy fegyvertelen nőt Minneapolisban.
Trump külpolitikája megváltoztatta a korábbi világrendet
Donald Trump második elnöksége alatt átalakultak a szövetségi rendszerek a világban is. Arra korábban még nem volt példa, hogy a NATO-n belül az egyik alapító állam el akarta volna foglalni egy másik tag területét. Ez a helyzet fenyegeti most Grönlandot.
Trump közvetített az izraeli-palesztin háborúban, ezután pedig Amerika elnökletével indítanák meg az itteni újjáépítést. Ennek pedig több ország nem örül a térségben. Az is komoly üzenet volt a világnak, ahogy az USA az év elején beavatkozott a venezuelai belpolitikába. Január elején ugyanis az amerikai titkosszolgálat elfogta és elrabolta onnan a diktátor elnököt. Majd Trump hasonló lépéssel fenyegetett meg több másik országot is. Nem sikerült viszont lezárnia az orosz-ukrán háborút, pedig a beiktatásakor azt ígérte, hogy néhány nap alatt rendet teremt itt.
Trump első éve tehát tele volt furcsa és ellentmondásos intézkedésekkel, olyanokkal is, amik akár háborúkat robbanthatnak ki a világban. Viszont Amerikában is csökken a népszerűsége. A legutóbbi felmérések szerint a lakosság 42 százaléka támogatja, 55 százaléka pedig elutasítja az elnököt. Egy évvel ezelőtt ez 51-43 volt Trump javára.
Közben olyan hírek is érkeznek, amik szerint az elnök egészségi állapota egyre romlik, emiatt pedig egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mit fog lépni legközelebb. Szerencsére egy csomó döntést nem hozhat meg egyedül. Bízni lehet abban, hogy a közvetlen munkatársai és a szenátus meg tudják akadályozni, ha valami olyat lépne, amitől megremegne a világ.
