A kormányzó Fidesz hónapok óta beszél a „guruló dollárokról”, és igyekszik elhitetni a híveivel, hogy valamiféle bűncselekmény történt Magyarország ellen. De milyen dollárok és hová gurultak?
Az ügy röviden: az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége előtt világszerte adott pénzt mindenféle civil szervezeteknek és újságoknak. Ezt azért csinálták, mert úgy gondolták, hogy a szabad demokráciák megbízhatóbb szövetségesek, mint a diktatúrák. Segítettek olyan helyeken, ahol a demokrácia veszélyben volt, vagy nem is volt. Így ott is működhetett szabad sajtó és például a korrupciót leleplező szervezetek.
A sajtó válsága
Az újságok a huszadik században két lábon álltak. Egyrészt pénzért adták el a papírra nyomott lapokat, ebből volt bevételük. Másrészt reklámokat jelentettek meg. Ha egy hirdető nagy közönséget akart elérni, akkor egy napilapban reklámozott, vagy rádióban és tévében. A nőket a női magazinokban, a zenebolondokat a zenei újságokban szólították meg, és így tovább. Az újságok óriási számban keltek el.
A kétezres évektől az internet fokozatosan kiszorította a nyomtatott újságokat. Az emberek egyre kevesebbet vettek, az újságárusok meg is szűntek. Az internetes lapok ingyenesek voltak, de elnyerték a hirdetőket, és abból a pénzből szépen megéltek.
Ennek a Google és a Facebook vetett véget. Ezek az óriáscégek mindent tudnak a felhasználóikról. Sokkal pontosabban és könnyebben lehet hirdetni náluk, mint újságokban. A hírportálok pénze megcsappant. Sok újság vezetett be fizetőfalat, és így csak azok olvashatják, akik előfizetnek. Mások adományokat gyűjtenek.
Egyes országokban az állam támogatja az újságokat, hiszen demokrácia csak akkor van, ha a hírek mindenkihez eljutnak. Ahogy fenntartják a színházakat vagy a múzeumokat, mert ezek kellenek egy egészséges társadalomhoz. Magyarországon viszont 2010 után a Fidesz már csak azoknak adott pénzt, akik az ő propagandáját terjesztették. Nem volt érdeke, hogy független lapok írogassanak a politikusaik gazdagodásáról vagy az ország problémáiról. A fideszes propagandagépezet százmilliárdokból működik évente, és szinte csak az van benne, hogy a kormányzás szuper. Ezt közpénzből fizetik, amiben benne van a nem fideszes választók adója is.
Dollárok és eurók
Ezen segítettek az amerikai és európai uniós pályázatok. Nemcsak magyar, hanem orosz, lengyel, szerb és szlovák szervezeteket is támogattak, és persze a világ más tájain is működtek. Az egyik legnagyobb ilyen pénzosztó az amerikai USAID nevű ügynökség volt.
A kormány propagandájához képest nem sok pénzről van szó, talán egy százada annak. De ez elég volt ahhoz, hogy fennmaradjon a kormánytól független újságírás Magyarországon. Persze ez a Fidesznek nem tetszett. Rengeteg botrányról nem tudnánk ma, ha nincs a szabad sajtó. Orbán Viktor és családja gazdagodása, Mészáros Lőrinc és a többiek, Bese Gergő atya vagy a kegyelmi botrány – ezeket mind a szabad újságok tették közismertté.
A pályázatokon konkrét tervekkel kell jelentkezni, és a pénz elköltését ellenőrzik. Olyan fontos, az egész országban ismert lapok működését segítették, mint a HVG, a 444 és a Telex, a Partizán csatorna, vagy a bűnügyek után nyomozó Direkt36 és az Átlátszó. De sok civil szervezet is kapott külföldről pénzt. Környezetvédők, akik például az akkugyárak hatását vizsgálják, jogvédők, akik másoknak segítenek, és szociális munkások, akik szegény gyerekeket taníttatnak. Erre a magyar állam nem adott pénzt – hát szereztek máshonnan.
Donald Trump ezeket a programokat leállította, aminek az Orbán-kormány hangosan örül. Az Európai Unió viszont igyekszik pótolni a kiesett forrásokat.
A féltékeny kormány és a szuverenitás
Orbán pártja szerint ezek a külföldi támogatások veszélyeztetik Magyarország szuverenitását, vagyis önállóságát. Úgy ítélik meg, hogy ez beavatkozás a magyarok ügyeibe. De nehéz megmagyarázni, miért ártana az bármelyik egyszerű állampolgárnak, ha több olvasnivaló van, vagy ha valakik etetik a szegényeket. Igazából ez csak az ő hatalmukra veszélyes, hiszen így kiderülnek turpisságok, amik enélkül titokban maradnának.
Létrehoztak egy úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami elvileg a külföldi befolyást figyeli. Az orosz vagy kínai jelenlétet nem, mert az nem fenyegeti a hatalmat.
Fontos, hogy ezek az amerikai és európai pályázatok teljesen törvényesek. Semmilyen bűnt nem követett el, aki elfogadta ezeket a pénzeket. Nem tiltotta törvény – és nem is nagyon tilthatja, hiszen az államok közötti pénzmozgás mindennapos, Európán belül pedig magától értetődő. Ráadásul a magyar állam is rengeteg pénzt küld külföldre. Bőkezűen támogatnak romániai, szlovákiai újságokat és szervezeteket, de akár francia vagy spanyol pártokat is.
A Kispolgár is amerikai segítségnek köszönheti, hogy létrejött és működik. Semmi esélyünk nem lett volna a magyar államtól segítséget kapni, hiszen a kormánynak nem érdeke, hogy a gyerekek és a fiatalok valódi híreket olvassanak – most éppen ezt. Azóta persze sokat segítettek magyar szülők és támogatók is. Az ő adományaiknak köszönhetően írhatunk nektek ma is.
