A választások előtt rengeteget hallhatsz arról, hogy mekkora harc folyik a határon túli magyarok szavazataiért. Na meg a külföldön élő magyarokéért. Viszont ez a kettő nem ugyanazt jelenti. Nem mindegy ugyanis, hogy egy Erdélyben élő magyarról, vagy pedig egy Londonban élőről van szó. Ők ugyanis nem egyformán szavaznak, és nem is ugyanazon a módon. Ezt pedig sokan nagyon igazságtalannak tartják. A rendszert kialakítók szerint viszont igenis van benne logika.
Kik azok a határon túli magyarok?
Határon túli magyaroknak nevezzük azokat, akik úgy kerültek az ország határain túlra, hogy oda születtek. A nyolcadikos töriórákon elég részletesen fogjátok tanulni azt, hogy miként változtak meg az ország határai az elvesztett első világháború után. A trianoni békekötés után rengeteg magyar nemzetiségű ember találta magát az ország határain kívül. A legtöbben a mai Románia, Szlovákia és Ukrajna területén.
A határon túli magyarokat a rendszerváltás utáni kormányok különböző módokon kezelték. Azt viszont mindenki elismerte, hogy a kultúra és a nyelv szempontjából ugyanahhoz a nemzethez tartozunk. Abban viszont komoly viták voltak, hogy a határon túli magyaroknak mekkora beleszólásuk lehet abba, ami itthon, az úgynevezett anyaországban történik. Ez ugyanis egy komoly és fontos politikai kérdés, amit a pártok egy idő után kampánytémává is tettek.
2004 decemberében népszavazást tartottak arról Magyarországon, hogy az itthoniak szeretnék-e, hogy a határon túliak magyar állampolgárságot kapjanak. A szavazás végül érvénytelen lett, mert nem mentek el rá elegen. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az akkori baloldali kormány Gyurcsány Ferenccel az élen nem támogatta ezt. Ők azzal érveltek, hogy ennyi új állampolgárt nem tudna támogatni a magyar gazdaság. A népszavazáson végül az igenek voltak többségben, de ennek már nem volt jelentősége. A határon túli magyaroknak viszont ez elég rosszul esett, úgy érezték, hogy az akkori magyar állam nem tekinti őket a nemzet teljes jogú tagjának.
Amikor 2010-ben a jobboldali Fidesz kormányra került, az egyik első intézkedése az volt, hogy a határon túliaknak kettős állampolgárságot adott. Ez azt jelenti, hogy az addig meglévő román, szlovák, horvát stb. állampolgárság mellé megkapták a magyar állampolgárságot is. Minden ezzel járó joggal, például a szavazati joggal együtt.
Hogyan tudnak szavazni a határon túli magyarok?
Sok szempontból nagyon egyszerű dolguk van. Azután, hogy regisztráltak a választásra, azaz bekerültek a választási névjegyzékbe, levélben szavazhatnak. Nekik tehát nem kell a választás napján sorba állni az urnáknál. A szavazólapot postán kapják, otthon kitölthetik, ezután pedig vagy visszaküldik, vagy leadják egy nagykövetségen vagy konzulátuson. (Ezeket külképviseleteknek is hívják. Olyan kihelyezett magyar hivatalok, amik a magyar államot képviselik és az ott élő magyarokat segítik.)
A lényeges különbség egy erdélyi vagy egy budapesti választó közt az, hogy a határon túli magyarok csak a pártlistákra szavazhatnak. Ebben egyébként van is logika, hiszen a határon túl nem indulnak helyi, egyéni képviselők. Az összes határon túli szavazat nagyjából 1-2 mandátumot, vagyis parlamenti helyet dönthet el a 199-ből. Ez önmagában nem sok, de egy szoros állásnál akár el is döntheti a választást.
Miben más a külföldön élő magyarok helyzete a választásokon?
Azok a magyar állampolgárok, akik külföldön élnek, dolgoznak (vagy csak épp nyaralnak a választás idején), szintén szavazhatnak külföldön. Ők azok, akik egy másik országban tartózkodnak hosszabb-rövidebb ideig, de van itthoni lakcímük is. A külföldön tartózkodó magyaroknak már nehezebb dolguk van, ugyanis az a lehetőség, hogy levélben szavazhassanak, nekik nem jár.
A külföldi magyarok csak személyesen, a külképviseleteken adhatják le a szavazatukat. Ebből pedig több probléma is származhat. Az egyik az, hogy egy-egy országban egy magyar nagykövetség, és jó esetben még 1-2 konzulátus működik. Ha sokan mennek szavazni, itt jókora sorok tudnak kialakulni. Többször előfordult, hogy annyian vártak még a sorukra, hogy nem lehetett lezárni a szavazást az előzetesen megadott határidőre. A másik probléma, hogy ezek a külképviseletek sokszor nagyon messze vannak attól a helytől, ahol a külföldi magyar él és dolgozik. Ez különösen akkor gond, ha hatalmas országról, például Ausztráliáról vagy Brazíliáról beszélünk. Itt akár egy-két napos utazást is jelenthet, hogy valaki eljusson a magyar követségre.
A külföldi magyarok viszont nemcsak pártlistára szavazhatnak, hanem az otthoni egyéni jelöltjükre is. A legtöbben ugyanis úgy élnek és dolgoznak külföldön, hogy még van magyarországi lakcímük. Rendszeresen járnak haza, és a családjuk révén erősen kötődnek az itthoni lakhelyükhöz. Abban az esetben viszont, ha egy külföldön élő magyar állampolgár hivatalosan is megszünteti a magyar lakcímét, már szavazhat levélben. De akkor már csak pártlistára.
A kormány azt mondja, hogy nem éri hátrány a külföldi magyarokat amiatt, hogy ők nem szavazhatnak levélben. De sokan máshogy látják ezt. Vannak, akik azt gondolják, hogy sokkal több külföldi magyar szavazna, ha könnyebben meg tudná oldani azt. Ez viszont a Fidesznek nem érdeke. Az eddigi választásokon ugyanis világosan kiderült, hogy a határon túliak többsége a Fideszt támogatja, a nyugaton élők viszont nagyrészt ellenzékiek.
