Egy kis kígyóhúsos burgerrel megkínálhatunk?

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes!

Az ipari állattartás nagyon környezetszennyező, ezért egyre több szó esik arról, hogy csak akkor menthetjük meg a Földet, ha lemondunk a marhapörköltről vagy a csirkeburgerről.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának majd 15 százalékáért felel a hústermelés, ami pedig elég keményen hozzájárul a klímaváltozáshoz. Ez azért van így, mert annyi húst zabál az emberiség (a hatvanas évek óta megduplázódott a húsfogyasztás), hogy ipari mennyiségben tenyésztik az állatokat, majd dolgozzák fel a hústermékeket. Mindkét folyamat sok káros anyagot eredményez.

Ezért egyre több alternatíva bukkan fel: van a növényi eredetű húspótlék, ami a valós húshoz szokottaknak finoman szólva sem ugyanaz. Inkább olyan, mint amikor a diétázónak azt mondják, hogy csoki helyett egyen almát. De ott van a laborban növesztett hús is, ami még nem igazán terjedt el. Mert lassan készül és drága az előállítása is (ezek kiküszöbölésén dolgoznak most). Vagy az etikus fogyasztás, amikor nem veszünk meg olyan húst, amihez az állat ipari környezetben lett felnevelve és levágva. Csak olyat, amit szabadon tartottak.

De ott vannak az ehető rovarok is, amikben van elég protein és szénhidrát is. Ehhez viszont elég sokaknak nincs gusztusuk.

Kíváncsian várjuk, hogy az újabb ötletre mekkora lesz a lelkesedés. Egy új kutatás ugyanis arra jutott, hogy a pitonok, igen, a bazi nagy kígyók, „hatékony és rugalmas” alternatívái lehetnek a csirke, marha és disznóhúsnak. Könnyen tarthatók, húsuk fehérjetartalma magas, de telített zsír kevés van bennük. Ami az ízét illeti, azt állítják, olyan mint a csirkéé. De minden alternatív húsra ezt mondják.

Egy étvágygerjesztő zöld piton. Fotó: Pixabay

Miért is jobb?

A pitont Ázsia egyes részein (Vietnámban és Thaiföldön) már eszik, pontosabban a kockás pitont (hossza kb. 3-6 méter) és a szalagos tigrispitont (ami kb. 3 méteres).

A kutatásban 4600 állatot vizsgáltak, amiket nagy raktárépületekben tároltak. Hetente egyszer kaptak enni: rágcsálókat vagy mezőgazdasági hulladékot. És így is 46 grammot növekedtek naponta. A felnőttkort három év alatt érik el. Elég termékenyek, gyorsan szaporodnak. Két évtizeden át évente 100 tojás lerakására is képesek.

A pitonfarm sokkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátással járt, mint a melegvérű állatok telepei. A hidegvérű hüllők sokkal hatékonyabban tudják az ételt hússá és testtömeggé alakítani, mint a csirkék, marhák, disznók. A másik, amit megállapítottak, hogy ha a pitonoknak nem jut kaja, akár 127 napig is bírják úgy, hogy közben nem is veszítenek a súlyukból. A harmadik pedig, hogy nagyon kevés vizet isznak.

De hiába a sok „előny”, a kutatók azzal tisztában vannak, hogy mindezeket hiába sorolják, hosszú idő lesz még, mire a helyi burgeresnél kígyóhúst eszünk itt, Európában.  (IflScience/RTL.hu)

A Kispolgár mindenkié.

Szeretnénk, ha minden gyerek olvashatna újságot, előfizetés nélkül. Az app ingyenes és reklámmentes. Kérjük, ha teheti, támogassa munkánkat! Köszönjük!

Még izgulhatnak a továbbjutás miatt a focidrukkerek, az űrben rekedt két űrhajós – híradó

Az EU megkerülte a magyar vétót az ukránoknak szánt segélynél, egy csacsi pedig jávorszarvasnak állt.

Százötven éves a fogaskerekű

Majdnem megszűnt, de szerencsére még utazhatunk rajta.

Ki ez a Soros György?

Miért lett közellenség? És miért támogatta a fiatal Orbán Viktort?