Valószínűleg előfordult már veled, hogy Mikulás vagy húsvét után beleharaptál egy csokifigurába – és keserű csalódás ért. Illetve nem is szó szerint keserű, csak rossz. Mert nem minden nyúl, tojás és télapó készül csokiból. Van, ami csak hasonlít.
A csokoládéhoz képest ezeknek kellemetlen utóízük van, ami ráadásul sokáig megmarad, a szájban pedig kimoshatatlan, sokáig megmaradó lepedéket képeznek. Szóval nem is egy rossz falat, hanem órákra szóló élmény.
Ezek a pokoli teremtmények az Üreges Tejfigurák. Az anyaguk előfordul tábla vagy szelet formájában is. A magyar szabályok szerint minden édességen fel kell tüntetni, miből van. Ezért ezekre nem is azt írják, hogy tejcsokoládé, hanem hogy kakaós tejmassza, tejbevonómassza, tejfigura. Létezik az étcsokihoz hasonlító anyag is, azt étmasszának vagy étbevonónak hívják.
Az igazi csokoládé lelke a kakaóvaj. Ez a kakaóbabból nyert zsiradék. Ám a kakaó drága áru, évről évre emelkedik az ára. A növény kényes, súlyosan fenyegeti a klímaváltozás, és nem is sok helyen él meg.
Olcsó csokinak híg a zsírja
Az édességgyárak ezért hozták létre a tejmasszát. Ebben kakaópor van ugyan, de a legértékesebb kakaóvajat részben vagy egészben más növények zsiradékával pótolják. Kókuszzsírral, repce- vagy napraforgóolajjal; ezek mind olcsóbbak a kakaóvajnál. Csak hát nem olyan finomak. Szerencsére a disznózsír még nem jutott eszükbe.
Az olcsó termék persze előnyös a gyártónak, és így a kevésbé tehetősek is megvehetnek egy viszonylag nagy figurát, mert sokkal olcsóbb. De kérdés, megéri-e, hogy nagyobb, ha egyszer rossz.
Sajnos sokszor megtévesztéssel hatolnak be a tejfigurák a gyerekszobákba. Jóindulatú, de tájékozatlan rokonok, nagyszülők áldozatul eshetnek a böhöm nyúlszörnyeknek, aztán kész a baj. Érdemes mindig figyelni a figura talpán vagy hátán lévő matricát: ha a csokoládé szó szerepel rajta, akkor igazi. Ezt egyébként az Élelmiszerkönyv szabályozza, amiről itt írtunk.
Pótszerek mindig is voltak az élelmiszeriparban, még rosszabbak is, mint ma. A szocializmus idején nehéz volt hozzájutni olyan külföldi alapanyagokhoz, mint a kávé és a kakaó. Ezért mindenféle pótkávé volt forgalomban. Ezt a hagyományt ma már csak a gyerekeknek készülő Maci kávé őrzi, amiről majd máskor írunk.
Tejmassza helyett pedig egy nugátnak nevezett kotyvalék került az olcsóbb csokikba. Ennek nem volt köze az igazi nugáthoz (amilyen például a Toffifee). Főleg pörkölt barackmagból csinálták, és elég undorító íze volt.
Az ízlés persze nagyon személyes dolog. Van, aki él-hal a kagylóért, más meg kiköpi. És az sem kizárt, hogy neked nincs semmi bajod a kakaós tejmasszával. Ha így van, akkor jó étvágyat hozzá! Ha nem, akkor esetleg meséld el a felnőtteknek, hogy nem minden csoki, ami annak néz ki.
