Joggal kérdeztétek tőlünk, előfordulhat-e az, hogy a jövő évi választásokig Magyarország kilép az Európai Unióból. Vagy ami még rosszabb, kirúgják onnan. Nos, a rövid válasz mindkét kérdésre az, hogy nem. Ugyanis az EU-t nem úgy tervezték, hogy onnan könnyű legyen kilépni, és arra sem volt még példa, hogy egy országot kirúgtak volna az unióból.
Bekerülni is nehéz és hosszú folyamat
Az unió ugyanis olyan, mint egy klub. Bekerülni sem egyszerű, hiszen számos feltételnek meg kell felelni. A feltételek teljesítése pedig sok országnak évekig tartott. Ilyen feltételek például, hogy egy ország demokratikusan és átláthatóan működik. A választások szabadok és titkosak, vagyis az emberek leválthatják a kormányt, ha nem elégedettek vele. A sajtó szabadon működik, a törvények mindenkire vonatkoznak. Ezeket pedig mindenkinek egyformán be kell tartani, és be is tartatják őket.
Ha egy ország az EU tagja akar lenni, garantálnia kell az emberi jogok érvényesülését. A kisebbségeket – legyen ez akár vallási, szexuális vagy nemzetiségi – pedig megvédik a törvények. De a tagság feltétele az is, hogy a gazdaság működik, rendben van az államháztartás, vagyis az ország nem költ sokkal többet annál, mint amennyi a bevétele. Ebbe pedig beletartozik, hogy a gazdasági tevékenységek átláthatók, így a korrupció lehetősége is kicsi.
Ezeket a feltételeket Magyarország hosszú évek alatt teljesítette, míg 2004. május elsején teljes jogú tag lett. Mivel pedig a feltételek az európai országok közös értékei és érdekei is, az EU nem volt arra felkészülve, hogy egy ország a bekerülése után fogja ezeket az értékeket semmibe venni. Épp ezért nincs is az alapszabályban olyan rész, hogy egy országot hogyan lehet eltávolítani az unióból. Mert senki sem gondolt ilyesmire, amikor az EU alakult. Olyan ez tehát, mintha egy úriembert felvennének egy elit klubba. Aztán a felvétel után egy idővel már nem cilinderben és kifogástalan modorral jelenik meg ott, hanem részegen, lukas zoknival a lábán, amit vacsora közben felrak az asztalra. Ez pedig egy valódi úriember fejében meg sem fordulna soha.
Az EU sokáig nem tudott mit kezdeni a rosszalkodókkal
Az is komoly probléma volt, hogy az EU csak addig ellenőrizte szigorúan a felvételhez szükséges feltételek betartását, amíg a felvételi eljárás tartott. Azután pedig már nem, vagy csak rettentő hosszú és nagyon nehézkes ügymenettel. Ezek végén pedig a legrosszabb esetben született egy ejnye-bejnyét tartalmazó határozat.
Az utóbbi években, miután néhány ország – különösen Magyarország, de Lengyelország és Szlovákia is egy darabig – elkezdett látványosan szembe menni az unió közös érdekeivel és értékeivel, a tagállamok belátták, hogy ennél szigorúbb lépéseket kell tenni. A leginkább pedig azzal lehet visszavágni a különutas tagállamoknak, ha az uniós támogatásokat nem adják oda. Ez hatalmas összeg, ami nagyon hiányzik az egyes országok költségvetéséből. Ez történik most Magyarországgal. A másik eszköze az uniónak az úgy nevezett hetes cikkelyes eljárás, aminek a vége az lehet, hogy megvonják az ország szavazati jogát a közös döntésekkor.
Nincs szó tehát arról, hogy kitennék az országot az unióból, de az egyértelmű, hogy Magyarország büntetésben van. Egyes kérdésekben már nem is kérik ki Magyarország véleményét, és volt olyan szavazás is, ahol Orbán Viktor miniszterelnököt egyszerűen kiküldték kávézni a teremből. Az unión belül pedig néhány hónapja alakult egy szövetség is, amiből Magyarországot kihagyták.
És mi van a kilépéssel?
Kilépni sem olyan egyszerű, és az is egy hosszadalmas folyamat. Ilyesmire volt már példa, Nagy-Britannia 2020 végén hagyta el az EU-t. Ez volt a Brexit. A szó a British (brit) és az exit (kilépés) szavak összevonásával alakult ki. De a Brexit is évekig tartott, és kellett hozzá egy nagyon szoros népszavazás, ahol kicsivel ugyan, te többségben voltak az EU-ellenes britek. Nagy-Britannia főleg gazdasági okokra hivatkozva akart kilépni az unióból, de alapvetően belpolitikai harcok következménye lett a kilépés. Azt pedig nem lehet határozottan állítani, hogy az ország jobban járt ezzel a döntéssel.
Az EU-t tehát hosszas tárgyalások után lehetne csak elhagyni. Az unió szabályzata minimum kétéves tárgyalássorozatot ír elő azután, hogy egy ország bejelenti, hogy menni akar. Az viszont nincs előírva, hogy az adott országban meg kell kérdezni a kilépésről az embereket. De egy népszavazáson nagy valószínűséggel nem menne át a kilépés, vagyis a Huxit. A magyar emberek nagy többsége ugyanis még mindig inkább EU-párti.
Magyarországot minden szempontból megrázná a kilépés, valószínűleg rövid időn belül csődbe is menne. A forint értéke rengeteget zuhanna, amitől hirtelen minden drágább lenne. Az utazás, a külföldi munka és tanulás megnehezedne. Ez százezreket érint, a családjukkal együtt milliókat. Az itt működő vállalatok hirtelen az unión kívül kerülnének, vagyis vámot kellene fizetniük, ha ott adják el a termékeiket. A külföldi nagy cégek, az autógyárak előbb-utóbb bezárnák a magyar telepeket, tömegek veszítenék el a munkájukat. Ebbe pedig belebukna bármilyen kormány. Még akkor is, ha az unión kívül már nem kell annyira ügyelni a demokráciára…
