Csütörtök este játszotta a magyar labdarúgó válogatott az 1000. mérkőzését. A csapat Törökország ellen, a Nemzetek Ligája rájátszásában lépett pályára. A válogatott 3:1-es vereséget szenvedett, a visszavágót vasárnap játszák. Az ezt megelőző 999 mérkőzés 123 év alatt jött össze, a magyar válogatott ugyanis az egyik leghosszabb ideje létező nemzeti csapat a világon.
Így indult
A válogatott első meccse igaziból „házimérkőzés” volt, hiszen a magyarok Ausztria ellen játszottak az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1902-ben. A foci akkoriban kezdett igazán terjedni, de még nagyon újnak számított. Az első valódi „footballt”, vagyis egy kézzel varrt bőrlabdát csak 1875-ben hozták be az országba Angliából. 1901-ben alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség, és ebben az évben indult el a magyar bajnokság is. És hamarosan lezajlott az első válogatott meccs az osztrákok ellen, amin alaposan, 5:0-ra kikapott a magyar csapat.
Az első győztes mérkőzés viszont nem váratott magára túl sokat, 1903. április 4-én Borbás Gáspár megszerezte a magyar válogatott első hivatalos gólját a csehek ellen. A mérkőzés végül 2:1 lett, győztünk.
Háborúban is fociztak az emberek
A foci egyre népszerűbb lett. Nemcsak az urak rúgták a labdát, hanem sorra épültek a focipályák a legkisebb településeken is. Volt, hogy igazi pálya se kellett, és labdának megtette egy összekötözött rongycsomó is. Az első világháború alatt is működött a bajnokság, úgynevezett hadi bajnokságot hoztak létre. A fronton a pihenő katonák is fociztak, sőt, a hadifoglyok is.
A háború után felbomlott a Monarchia, de az osztrák-magyar meccsek továbbra is rendszeresek voltak. Az ezer válogatott meccsből 137-et Ausztria ellen játszott a a magyar csapat. 1927-ben indultak a nemzetközi bajnokságok. Ekkor rendezték az első Európa Kupa-tornát, 1930-ban pedig az első világbajnokságot. 1938-ban a magyar válogatott ezüstérmet szerzett a vébén, majd a következő években az emberek megint a háborúval voltak elfoglalva. A klubmérkőzéseket megtartották ugyan, de volt olyan meccs, amit légiriadó miatt kellett lefújni. A magyar bajnokságban szereplő focisták, edzők és bírók közül sokan meghaltak a háborúban, de a pontos számukról nincs adat.
Aztán jött az Aranycsapat
A második világháború után szinte rögtön újraszerveződött a magyar bajnokság. „Alighogy elhalkultak az ágyúk Budapesten, már mentem is a pályára” – emlékezett Puskás Ferenc, a későbbi Aranycsapat legendás focistája. Aztán a politika rátelepedett a sportra, leginkább a focira. Magyarországon átvették a hatalmat a kommunisták, akik úgy gondolták, hogy a focit fel lehet használni propaganda-célokra is. Ha győz a válogatott, az azt jelenti, hogy jól működik az állam. 1950-ben a klubcsapatokat minisztériumok alá rendelték. Az Újpest ekkor lett a rendőrség csapata, a Kispest a honvédségé. A Ferencvárosból ekkor lett „húsos” csapat, ugyanis az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete vette át az irányítását. Az MTK pedig a hírhedt állambiztonsági szolgálat, az ÁVH klubja lett.
A legendás Aranycsapat, a valaha volt legsikeresebb magyar válogatott tagjai ezekből a klubokból kerültek ki. Óriási nemzetközi sikereket értek el, köztük a legemlékezetesebb az Anglia elleni, 6:3-mal végződő győzelem 1953-ban, Londonban. Korábban még senki nem verte meg Angliát a foci szülőhazájában.
A sportsikerekért persze a legkeményebb diktatúrák is hálásak szoktak lenni a játékosoknak. Elnézték nekik például, ha ezt-azt hazacsempésztek. Azt viszont már nem, ha a csapat tagjai megkíséreltek volna külföldön maradni. Az ötvenes évek elején ugyanis tilos volt külföldre szökni, azaz „disszidálni.” Hogy ez senkinek ne jusson eszébe az Aranycsapat tagjai közül, „beáldozták” a válogatott egyik focistáját. Az Újpest egyik népszerű labdarúgóját, Szűcs Sándort letartóztatták és ki is végezték azzal a váddal, hogy külföldre akart szökni. Az ő életét még Puskás Ferenc közbenjárására sem tudták megmenteni. Az állam elérte a célját, 1956-ig egyetlen magyar focista sem szerződött nyugatra, pedig számos helyre hívták őket játszani.
És ami utána jött
Az ötvenhatos forradalom az Aranycsapat végét is jelentette, többen ekkor elhagyták az országot. Puskás Ferenc például Spanyolországba költözött, ahol a Real Madrid, később a spanyol válogatott tagja lett. A hatvanas és hetvenes években azért voltak még sikeres időszakok, két olimpiai aranyat is nyert a válogatott. A mélypont viszont a nyolcvanas években indult, amikor a magyar válogatott 6:0-ra kikapott a szovjetektől a mexikói vébén. Ezután hosszú évekig nem sikerült kijutni semmilyen nemzetközi tornára sem, egészen a 2016-os Európa Bajnokságig.
Drága mulatság
A foci rendkívül népszerű sport, és mivel elég hozzá egy labda meg két kapu, nagyon sokan játsszák. Ma már nemcsak a fiúk, hanem a lányok is szívesen fociznak, sőt, egyre népszerűbbek a női bajnokságok is. A foci népszerűségét pedig ma is szereti kihasználni a politika. Arról írtunk már korábban, hogy ez a magyar miniszterelnök kedvenc sportja is. Nem véletlen, hogy rengeteg pénzt döntött bele.
Az elmúlt tizenöt évben majdnem negyven stadion épült vagy újult meg. Ezek közül van, ami kihasználatlanul áll, és van, ami Orbán Viktor falusi háza mellett. A stadionokra összesen nagyjából 400-600 milliárd forintot költött el az állam. Azt nehéz pontosan kiszámolni, hogy mennyi pénz ment el az utánpótlásra, a fociakadémiákra, a felkészítésre és a sportolók fizetésére, de az biztos, hogy irgalmatlan nagy összegről van szó. Azt lehet tudni, hogy 2010 és 2024 közt sportkiadásokra 4 416 milliárd 210 millió forintot költött az Orbán-kormány összesen. Ebből aztán futotta a focira is bőven. És hogy megéri ez a pénz, ha csak a válogatott eredményeit nézzük? Egy focirajongó számára biztosan. Te mit gondolsz?
Kiemelt kép: Facebook/MLSZ-Magyar Labdarúgó Szövetség
