Spanyolországot nagyon szeretik a magyarok, sokan járnak oda nyaralni, sőt, egyre többen költöznek ki. A tapas és bikaviadalok országában – utóbbiból szerencsére már egyre kevesebb van – azonban nemcsak a tenger az, ami érdekes és szép. Hozunk is nektek pár érdekességet, amit nem biztos, hogy tanultatok az iskolában.
Főváros: Madrid
Lakossága: 47,4 millió fő
Terület: 504 782 km² (kb. ötször akkora, mint Magyarország)
1. Spanyolország királyság
A jelenlegi király VI. Fülöp, aki apját, I. János Károlyt váltotta a trónon 2014-ben. János Károly él még, de korrupciós és magánéleti botrányokba keveredett, ezért lemondott. Fülöp népszerűsége amúgy is mindig magasabb volt. A spanyolok nagyon megszerették, amikor feleséget is a „népből” választott magának. Ő Letizia Ortiz, aki mielőtt Asztúria hercegnéje lett újságíróként és tévés riporterként dolgozott, és többször meg is interjúvolta jövőbeli férjét, aki akkor még herceg volt. A spanyolok imádták a sztorit, és követték, mint egy szappanoperát. A spanyoloknál a királyi család majdnem annyira népszerű mint a briteknél.
A király az állam feje, a fegyveres erők főparancsnoka, aki kegyelmet gyakorolhat, és vétójoga van a parlamentben. De az országnak van miniszterelnöke, aki most a szocialista Pedro Sánchez Pérez-Castejón.
2. Itt van a legrégebb óta épülő templom
Az Unesco-világörökség része a barcelonai Szent Család-templom, vagyis Sagrada Família, ami a híres katalán építész, Antoni Gaudí mesterműve. 1882-ben kezdték el építeni, de Gaudí olyan bonyolult és összetett tervet készített, hogy még mindig nem fejezték be. A mostani tervek szerint 2026-ra már kész lesz, 100 évvel azután, hogy Gaudí meghalt. Ha már Barcelona: itt rendeztek nyári olimpiát 1992-ben.
3. Van egy paradicsomdobálós és egy bikafuttatós fesztiváljuk is
A paradicsomos a La Tomatina, amit Valencia közelében rendeznek meg minden évben. Az egész arról szól, hogy a résztvevők paradicsomokkal dobálják egymást. Körülbelül olyan 150 ezer darabbal. Ja, furán hangzik, de ha hiszitek, ha nem, a jegyek ahogy meghirdetik, azonnal el is kelnek.
A bikafuttatós, elég veszélyes rendezvény a Sanfermines, amit Pamplonában Szent Firminus vértanú emlékére tartanak és egy hétig zajlik különböző programokkal. A fő attrakciója pedig a bikafuttatás. Elkerítenek a belvárosban egy területet és oda beengednek bikákat, amiket bikafuttatók terelnek. Ezt már az 1300-as évek óta csinálják, akkor még a legelőről csak simán beterelték őket a városba. Most ennél szervezettebben történik, de így is legalább 16 bikafuttató és sok bika vesztette életét ebben a nem túl értelmes szórakozásban, ami ellen sokan szót emelnek. Eddig hiába. A fesztivál amúgy a helyszíne Ernest Hemingway Fiesta – A nap is felkel című könyvének.
A bikaviadalok már az ókorban léteztek az arisztokrácia szórakoztatására. Az első matador, vagyis bikaviador, aki nem lóháton, hanem saját lábán, vörös lepellel és karddal harcolt a bikával, Francisco Romero volt az 1700-as években. A kegyetlen állatkínzás betiltásáért régóta küzdenek az állatvédők.
4. A tapas egy spanyol sajátosság, régi szokásból ered
A tapas a tapar spanyol igéből származik, ami annyit jelent, lefedni. Abból a szokásból ered, hogy egy-egy alkoholos italhoz adnak pár falat ételt is, amit kis tányérokon hoznak ki, és ezt lehet használni arra, hogy a poharat lefedjék, hogy ne szálljanak bele a bogarak. A tapasnak már kész kultúrája lett az egész világon. És bármiből lehet tapas, a spanyolok leginkább kolbászkákat, sonkát, olajbogyót, tenger gyümölcseit esznek tapasnak. Tévhit, hogy a spanyolok főleg halakat és tengerit esznek. Az egyik legnagyobb vöröshús-fogyasztó nemzet, és sonkáik is nagyon híresek. Enni pedig nagyon szeretnek, és hozzánk képest kicsit megcsúszva élnek: a vacsora náluk késő este, 9-11 körül zajlik, délután 2-ig pedig jó reggeltet köszönnek.
A Guiness Rekordok Könyve szerint Madridban van a világ legrégebbi, folyamatosan működő étterme a Sobrino de Botín, ami 1725-ben nyitott.
5. A himnuszuknak nincs szövege
A Marcha Real (Királyi induló) Európa egyik legrégebbi himnusza, de nincs hivatalos szövege, csak dallama. Ilyenből jelenleg összesen négy van a világon. Nem hivatalosan több szöveget is írtak hozzá, szóval aki nagyon akarja, az énekelheti.
6. Több autonóm közösségük is van saját hivatalos nyelvvel
Spanyolország 17 autonóm, vagyis önigazgató közösségre (comunidad autónoma) oszlik. Hozzájuk tartozik még két észak-afrikai autonóm város, Ceuta és Melilla is. Az autonómia legmagasabb szintjét Baszkföld, Galícia, Katalónia és Andalúzia érte el. Nekik van saját hivatalos nyelvük a kasztíliai spanyol mellett, ami az ország hivatalos nyelve. Van külön parlamentjük, elnökük és regionális kormányuk. Baszkföldön és Katalóniában külön rendőrségük is van az állami rendőrség mellett, ami felett a helyi elnök rendelkezik.
A többi autonóm közösségnek ennél jóval kisebb a jogköre, és sokkal jobban függ a központi kormánytól. Spanyolországban amúgy időről időre felerősödik az autonóm közösségekben a szeparatizmus vágya, azaz a teljes politikai leválásra való törekvés.
7. Az első modern kori regény is spanyol
Az elmés nemes Don Quijote de la Mancharól írtunk már nektek, de amit akkor nem tettünk hozzá az az, hogy Miguel de Cervantes könyve az első modern kori regény.
A spanyolok kulturálisan is sokat adtak a világnak. Spanyol volt Francisco Goya, aki elsősorban portréfestő volt. Salvador Dalí is, aki szürrealista festményeiről vált híressé. El Greco is spanyol volt, az ő képeiből tartottak tavaly hosszabb ideig kiállítást a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A leghíresebb mégis talán Pablo Picasso, aki az elbeszélések szerint kellemetlen ember volt, de nagyszerű művész. Nemcsak festő, hanem szobrász, író és keramikus is.
A spanyolok a filmművészetben is jeleskednek. Különösen jók abban, hogy mesterkélt hatás nélkül, mégis nyersen, nem finomkodva formálnak meg egy-egy szerepet, mesélnek el történeteket. Leghíresebb rendezőjük Pedro Almodóvár, akinek a filmjeit most még nem ajánljuk nektek, inkább 18 éves kor felett érdemes őket megnézni. A filmiparban még Antonio Banderas, Penélope Cruz és Javier Bardem neve mondhat nektek valamit, de van híres Forma 1-es pilótájuk Fernando Alonso személyében, és világklasszis teniszezőjük, Rafael Nadal. És akkor a focit nem is említettük. A világbajnokságon és a ligákban is rendre élen végeznek a spanyolok.
8. Újévkor 12 szőlőszemet kell enni
A jó szerencséért és bőségért, mint nálunk a lencse. A spanyolok éjfélkor pontosan 12 szőlőszemet esznek meg.
9. Tartanak sziesztát
Sok bolt és étterem zárva tart délután 2 és 5 között. De ez nem jelenti azt, hogy a spanyoloknak sok idejük lenne a pihenésre. Felmérések szerint az egyik legtöbb munkaórát ledolgozó nép Európában. A szieszta szó az hora sexta, vagyis a hatodik órából származik (a hajnaltól számított hatodik óra) és a bencés kolostorok időbeosztásában a szerzetesek ebéd utáni csendes pihenőjét jelentette. A sziesztát később már az elviselhetetlenül nagy meleg miatt is tartották.
10. A spanyoloknak két vezetéknevük van
És nemcsak náluk, de a latin-amerikai országokban is az apáé mellett az anya vezetéknevét is adják a gyereknek. A mindennapokban ezt nem nagyon használják, de így anyakönyvezik őket.
+1 Spanyolországon még ma is érződik a mór, vagyis arab hatás
De a tévhitekkel ellentétben nem a nyelvben. Hanem például az építészetben. Spanyolországhoz nagyon közel van Afrika, ahonnan még 711-ben a mórok bevonultak és elfoglalták a területet, főleg a déli részeket. Létrehozták al-Andalúszt, a mai Andalúziát, a már említett egyik autonóm államot. Az 1400-as években aztán a spanyolok visszafoglalták a teljes területet és elindult az inkvizíció, azaz az erőszakos, véres hittérítés a katolikus vallásra. Ennek sok mór esett áldozatul, ők ugyanis muzulmánok voltak. Vagyis iszlám vallásúak. Az 1600-as években a spanyolok még mindig tartottak attól, hogy a megmaradt mórok, akik egyébként főleg a földeken dolgoztak, fellázadnak, vagy Spanyolország ellenfelei mellé állnak, ezért az utolsókat is kiűzték az országból.