Az egész világ feszülten figyel, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. A jelölteket, Donald Trumpot és Kamala Harrist korábban már bemutattuk; ígéreteikről is írtunk.
Miért ennyire fontos az amerikai elnök? Az Egyesült Államok a világ legerősebb katonai hatalma, a NATO vezető ereje. Az egyik legfontosabb gazdasággal rendelkező ország, a kereskedelem főszereplője. Amerika lépései nemcsak országok, hanem földrészek, az egész világ sorsát befolyásolják.
A folytatás…
Kamala Harris győzelme nagyjából az eddigi politika folytatását jelentené. Harris ugyanis alelnökként szolgált az elmúlt négy évben, Joe Biden elnöksége mellett. A demokrata párt kormányzása alatt az Egyesült Államok aktívan támogatta szövetségeseit. Például Ukrajnát, amely élethalálharcot vív a rá támadó oroszok ellen, és amerikai katonai és pénzügyi segítség nélkül biztosan elbukna.
Hasonlóan életbevágó az amerikai támogatás Tajvan számára, amely kicsiny szigetként néz szembe az egyre agresszívabb Kínával. De egész Európa katonai biztonsága, védelme is nagyban az Egyesült Államokon múlik.
Az USA a világ más tájain is segítette a demokráciáért dolgozó mozgalmakat, és igyekezett gyengíteni, büntetni a diktatúrákat. Ezt nem pusztán szívjóságból teszik. Az elv nagyjából az, hogy a demokráciák, a szabad népek az Egyesült Államok szövetségesei és kereskedelmi partnerei lehetnek, a zsarnokságok viszont veszélyt jelentenek. Ennek a gondolatnak nagy múltja van Amerikában. Gyakran úgy fogalmazzák meg, hogy az Egyesült Államok „egy fénylő város a hegytetőn”, amely példát mutat a világ népeinek szabadságból.
…és a változás
A republikánus Donald Trump részben ezzel ellentétes dolgokat ígér, egy jóval bezárkózóbb, a világot magára hagyó Amerikát. Ukrajna támogatásának csökkentését, a háború valamiféle befejezését – ami biztos, hogy legalábbis részleges orosz győzelmet jelentene. Ez felbátoríthat más agresszív államokat hasonló területszerzésre. Trump jelmondata, hogy Amerika az első. Minden intézkedésnek csak akkor van értelme, ha közvetlen hasznot hajt az Államoknak. Fontos terv, hogy vámokkal és büntetőintézkedésekkel kiszorítsa a külföldi árukat, így védve az amerikai termelést a versenytől. Ennek fő célpontja Kína lenne, de az Európai Unió sem számíthat jóra, ha korlátozzák a kereskedelmet. Bár Orbán Viktor nagyon drukkol Trumpnak, akivel sok mindenben hasonlóan gondolkodnak, de győzelmét Magyarország gazdasága nagyon megszenvedheti.
Trump korábbi elnöksége alatt is közeledett különböző diktatúrákhoz, jó viszonyt ápolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de még Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral is megpróbált egyezkedni (nem sok sikerrel). Sokan tartanak attól, hogy kevésbé lesz a szabadság védelmezője – és nemcsak a világban, hanem magában Amerikában is.
A fentiek mellett komoly félelmekre ad okot Trump kiszámíthatatlan, sokszor zavaros ötletelése és indulatai, valamint idős kora. Az elnökjelölt 78 éves.
Amerika kibírja
Azt viszont tudni kell, hogy az Egyesült Államok minden hibája mellett jól működő, stabil demokrácia, amit nem lehet pár év alatt lebontani. Az elnöknek nincsen teljhatalma, és szükség esetén simán szembefordulhat vele a bíróság, a szabad sajtó, a vállalatok és a városvezetők, de akár a saját pártja is. Ez történt 2020-ban is, amikor Trump elveszítette a választást, és azt követelte saját alelnökétől, hogy ne adja át a hatalmat Joe Bidennek. Az alelnök, Mike Pence megtagadta az elnök kérését. Trumpból nem lesz új Hitler, és neki magának sem ez a terve. Amerika kibírta már egyszer – inkább az a kérdés, mi lesz a világgal, ha Amerika magára hagyja.
Ennyit tudunk most. A jövő pedig ma kezdődik, és majd meglátjuk, mit hoz!