A legtöbben ismerik azt az izgatott érzést, amikor egy vödör jó meleg, sós-vajas pattogatott kukoricával beülnek a moziba. Van, aki komótosan ropogtat, van, aki már a reklám alatt elpusztítja mint az öt litert.
De miért pont popcornt eszünk a moziban, és honnan jön ez az egész? Az első és legfontosabb, hogy a popcorn és a filmek már körülbelül 90 éve összenőttek.
Szinte hihetetlen, de az Egyesült Államok legnagyobb mozilánca (AMC Theaters) évente 222 olimpiai méretű úszómedence megtöltéséhez elegendő kukoricát pattogtat ki. De nem volt mindig ennyire egyértelmű a kukorica és a mozi kapcsolata. Erről Amerikában még könyveket is írtak! A pattogatott kukorica a 19. század első felében került Új-Angliába, ahová feltehetően a Dél-Amerikából hazatérő amerikai tengerészek vitték magukkal.
A kukorica pattogtatása az 1840-es évekre népszerű szabadidős tevékenységgé vált, miután feltalálták a tűzön pattogtató eszközöket. A következő évtizedekben a vásárokon, cirkuszokban és a városok utcáin elszaporodtak a popcornárusok.
Néhányan kaptak is alkalmon és megjelentek az első popcorncégek. Ezzel a kukorica a meccsek elengedhetetlen kelléke lett – de a mozié még mindig nem.
Bár 1930-ra már 90 millióan jártak moziba hetente, a legtöbb mozis úgy gondolta, hogy snacket árulni szükségtelen és „méltóságon aluli” dolog, hiszen igyekeztek megtartani a klasszikus filmszínházi luxusérzetet. A forgalmasabb napokon az árusok kosarakkal járták a folyosókat, de így rengeteg kukoricadarab hullott a padlóra, amivel összemocskolták az értékes szőnyegeket. A mozitulajdonosok végül a nagy gazdasági világválság idején engedték be a ropogtatást a vásznak elé.
Rájöttek ugyanis, hogy ez a legjobb párosítás. A popcornt olcsón lehet nagy mennyiségben előállítani és aztán jó magas áron eladni. Ráadásul elkészíteni sem bonyolult művelet. A nézők számára pedig nagyon kényelmes, hiszen kézzel ehetjük, így nem vonja el a figyelmünket a filmről.
A popcornkészítés kezdetben a mozikon kívül zajlott: a tulajdonosok bérbe adták a helyiségeket az eladóknak, mivel nem akartak odabentre szellőzőket felszerelni. De egyre több mozi nyílt, és egyre többen vitték be az aromát a benti helyiségekre is. Aki pedig lemaradt, aki kimaradt. A popcorn az illata miatt fogyott olyan jól – amint a mozik előcsarnokában megjelentek a gépek, az üzlet felpörgött.
Persze ma már mindenfélét eszünk a moziban: itthon leginkább a sajtszószos nachos pörög, de külföldön a csokis, karamellás popcorn, a kézműves popcorn is elérhető közelségben van. Sőt: a brooklyni Nitehawk Cinemában még a szarvasgombás kukoricát is ki lehet próbálni. (CNN)