Csütörtökön jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy „az oktatásirányítás teljes átalakításáról döntött a kormány”.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy az eddig az iskolák működését felügyelő központi hivatal, a Klebelsberg Központ ezután nem szól bele a mindennapi életbe. A másik nagy változás, hogy a tankerületi központok élére pályázat útján fogják kiválasztani a vezetőket.
Na de mi közöd van neked ehhez?
Miért érdekeljen egy diákot, hogy mi történik a Klebelsberg Központtal vagy a tankerületekkel? A kérdés jogos. Ezek az intézmények nem tartanak neked órát. Mégis sok olyan döntést hoznak, amely végül a te iskoládban, a tanáraid munkájában és a mindennapjaidban jelenik meg.
A hivatalokban meghozott döntések hatással lehetnek arra, mire jut pénz, hogyan lehet felvenni tanárokat az iskolákba, milyen fejlesztések valósulhatnak meg, és mennyire gyorsan tud az iskola megoldani egy-egy problémát, mondjuk egy beázást.
A tankerületekről itt írtunk korábban: Nincs kirándulás, megmondta a tankerület.
A politika helyett a gyerek kerül a középpontba
Lannert Judit oktatási miniszter azt ígéri, hogy „a politikai szempontok helyett a szakmaiság, az együttműködés és a gyermekek érdeke kerül középpontba”.
A mostani változtatások egyik legfontosabb része az lehet, hogy az igazgatók több dologról dönthessenek. Hogy több beleszólásuk legyen az iskola működésébe, a tanárokkal kapcsolatos döntésekbe és bizonyos pénzügyekbe.
Ez talán még mindig nem hangzik túl izgalmasan. Pedig gondolj csak bele: ha az iskola igazgatója és tanárai minden nap látják, mire van szükségetek, miért kellene minden kisebb-nagyobb ügyben egy távolabb dolgozó hivatal döntésére várniuk? Eddig ez volt a helyzet.
Az iskolák nem egyformák. Van, ahol sok gyerek szeretne robotikával foglalkozni. Van, ahol inkább egy új sportprogramra lenne szükség. Az egyik helyen lehet, hogy egy tantermet kellene rendbe hozni, máshol pedig kevés a tanár. Ezeket a problémákat az igazgatók látják legjobban. De eddig ők nem indíthatták el a szakkört, a sportprogramot, nem festhették ki a termet. Ehhez mind engedélyt és pénzt kellett kérniük a Klebelsberg Központtól.
Túl sok döntés született az iskoláktól távol. Ráadásul túl sok papírmunkával járt és lassú ügyintézéssel.
Az állam is marad
Ez nem azt jelenti, hogy az állam egyáltalán nem szól bele az iskolák működésébe. Fontos például, hogy minden gyereknek legyen lehetősége jó iskolába járni, és ne azon múljon az oktatás színvonala, hogy valaki egy gazdagabb vagy egy szegényebb településen él.
A kérdés inkább az, hogy miről kell országosan dönteni, és miről jobb, ha maga az iskola dönt. Képzeld el úgy, mintha egy osztálykirándulást szerveznétek. Van néhány szabály, amit mindenkinek be kell tartania. Például, hogy biztonságban kell lennetek. De azt, hogy melyik programot választjátok, mit szeretnétek megnézni, vagy hol álljatok meg ebédelni, sokkal jobb, ha azok beszélik meg, akik tényleg mennek a kirándulásra, nem?
Valami hasonló történhet az iskolákban is. Az országos szabályok megmaradnak, ezek a döntések a minisztériumhoz kerülnek. Ilyen például, hogy mikor legyen a tanév első és utolsó napja, mikor legyenek a szünetek, de ilyen az is, hogy milyen tananyagot kell minden magyar gyereknek minimum megtanulnia az iskolai évek során.
Ezentúl viszont sokkal több olyan döntés kerülhet az iskola, az igazgató kezébe, amit eddig máshol hoztak meg. Leginkább a Klebelsberg Központban. Így a Központ átalakul egy olyan tudományos intézetté, ahol az iskolákat érintő kutatásokat fognak folytatni, és nem azt mondják meg, mennyi krétát vehet a suli.
Hozzáértő tankerületvezetők
A tankerületek több iskolát fognak össze, és együtt irányítják ezeket. Eddig ezek vezetőit a kormánypárt nevezte ki. Voltak eddig is, akik tisztességesen vezették a rájuk bízott iskolákat, de sokan egyszerűen politikai érdekeket érvényesítettek. Például kirúgtak a munkahelyükről tanárokat, csak mert fel mertek szólalni a Fidesz ellen. Olyan esetekről is lehetett hallani, hogy másra költötték a tanároknak, iskoláknak járó pénzt.
A kormány bejelentése szerint augusztus 20-án minden tankerületi igazgatói helyet nyílt pályázaton hirdetnek meg. A leendő vezető kiválasztásba a polgármestereket is bevonják. A megbízatásuk öt évre szólna. Ez azt jelenti, hogy a tankerület vezetőjének meg kell pályáznia a munkát, és meg kell mutatnia, miért ő lenne a legalkalmasabb rá.
Az iskola a gyerekekért van
Nem attól lesz jobb egy iskola, hogy megváltozik egy hivatal neve. Attól lehet jobb, ha azoknak, akik az iskolában dolgoznak és tanulnak, valóban van lehetőségük megoldani a saját problémáikat.
Ha egy igazgató látja, hogy valamire szüksége van az iskolának, jó lenne, ha erről maga dönthetne. Ha egy tanárnak jó ötlete van, jó lenne, ha lenne lehetősége kipróbálni. Ha pedig a diákoknak van egy ötletük arról, hogyan lehetne jobb az iskola, akkor jó lenne, ha valaki meghallgatná őket.
Persze attól, hogy az iskolák több szabadságot kapnak, még nem lesz automatikusan minden jobb. Ehhez jó igazgatókra, megbecsült tanárokra, elegendő pénzre és olyan vezetőkre van szükség, akik valóban figyelnek az iskolákra.
Azt pedig egyelőre nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyivel lesznek önállóbbak az iskolák, mert a változások részletei még nem mind ismertek. Az viszont már látszik, hogy az igazgatók több döntési lehetőséget kaphatnak, és az a cél, hogy az iskolák ne minden ügyben egy távoli hivatal döntésére várjanak.
Ha ez valóban megvalósul, akkor a változáson végül a diákok is nyernek. Hiszen elvileg miattuk épültek az iskolák.
