A világ több táján is durva hőhullámok gyötörték az embereket az elmúlt hetekben. Európában, az Egyesült Államokban, de Japánban és Dél-Koreában is sorra dőltek a melegrekordok.
A hőség alaposan megdolgozza Magyarországot is, a Duna alacsony vízszintje miatt különleges intézkedéseket kellett bevetni. De mi okozza a mostani hőhullámokat? Nos, nem kizárólag a klímaváltozás, de a legnagyobb szerep kétségtelenül neki jut.
Először is: korábban is előfordultak már hőhullámok, ezek természetes meteorológiai jelenségek. Hőhullám úgy képződik, ha napokig vagy hetekig megreked fölöttünk egy olyan légköri rendszer, amelyben a levegő nyomása magasabb, mint a környezetében. A levegő ilyenkor lefelé áramlik, kevés felhő képződik, és mivel sok napsugárzás éri a felszínt, a levegő folyamatosan melegszik.
A korábbi hőhullámokhoz képest azért veszélyesebbek a mostaniak, mert már eleve egy melegebb világon söpörnek végig. Hasonló a helyzet az El Niño jelenséggel is, ami a Csendes-óceán vizének időszakos melegedéséből ered.
Néhány évente jelentkezik, és általában közel egy évig befolyásolja a világ időjárását. A világ egyes részein hosszú, száraz időszakokat és aszályt okozhat, máshol pedig heves esőzéseket és árvizeket. Az El Niño most itt van velünk, sőt, a tudósok szerint az idei különlegesen erős lehet. Ez pedig csak olaj a tűzre.
Mitől melegebb eleve a levegő?
A Föld átlaghőmérséklete azért emelkedik, mert az emberek sok üvegházhatású gázt juttatnak a légkörbe a fosszilis tüzelőanyagok, például a gáz, az olaj és a szén elégetésével.
Ezek a gázok nem engedik, hogy a Föld által kisugárzott hő egy része kijusson a világűrbe, ezért a bolygó melegebb marad – mintha egy takaró vagy egy üvegbura tartaná bent a meleget. Ma a gázok miatt a hőhullámok és az amúgy természetes meteorológiai jelenségek nagyobb hőséget hoznak magukkal, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Két klímatudományi professzor nemrég arról írt, hogy miért rossz kérdés azt feltenni, vajon egy hőhullámot az időjárás vagy a klímaváltozás okozott-e. Hiszen mindkettő szerepet játszik benne, csak más módon. A jó kérdés az, hogy egy-egy hőhullám mennyivel forróbb, hosszabb vagy veszélyesebb a klímaváltozás miatt.
De hát hideg is van!
Sokan tévesen úgy hiszik, hogy valami nem stimmel a globális felmelegedés történetével, hiszen télen (például nálunk) csípős mínuszok is lehetnek. De a klímaváltozás nem kizárólag a melegről szól, hanem főként a szélsőségekről.
Gondoljunk csak bele, hogy az idei télen mínusz 20 fokot is mértek az ország egyes területein. Amikor ez a cikk megjelenik, 40 fokos forróságot jósolnak. Ez 60 fokos különbség!
A klímaváltozás egyik következménye, hogy növeli a rendkívüli időjárási események gyakoriságát és erősségét. A hőhullámok ma már tovább tartanak, forróbbak és egyre több országot érintenek. Az aszályok, az erdőtüzek nagyobbak és pusztítóbbak, mint korábban.
Szóval amikor legközelebb azt halljátok, hogy rekordmeleg van, már tudni fogjátok, hogy azt nem egyetlen dolog okozza. A természet mindig is produkált hőhullámokat, de mi, emberek egyre forróbbá tesszük őket. Hogy mennyire lesznek veszélyesek, az részben rajtunk is múlik.
Minél kevesebb szenet, olajat és földgázt égetünk el, annál lassabban melegszik tovább a bolygó. A természetes időjárási jelenségeket nem tudjuk megszüntetni, de azt igenis befolyásolhatjuk, hogy mennyire válnak szélsőségessé.
Ezzel együtt a változás már folyamatban van, és visszafordítani néhány év alatt nem lehet. Így az országoknak az alkalmazkodáson is dolgozniuk kell. Ez sem egyetlen terv, hanem rengeteg kisebb-nagyobb részlet. Ilyen az energia- és vízfogyasztás csökkentése, vagy a mezőgazdaság átállítása másfajta növényekre és állatokra. Ez az előttünk álló legnagyobb kihívás.
