Megkezdődött a konklávé, a következő napokban a pápaválasztás ott lesz minden híradóban. Bár egyre kevesebben vallásosak, az egyház vezetése fontos kérdés. Nem mindegy, mit képvisel a pápa, és mit hirdet a katolikus egyház.
A képeken rendre feltűnnek kék-sárga csíkos ruhába öltözött figurák. Mai fogalmaink szerint pont úgy néznek ki, mint a bohócok, de ehhez túl komolyan álldogálnak a kapuk mellett és a Vatikán, vagyis az egyházi állam intézményeiben. Ők a svájci gárda, a pápa testőrsége.
Miért svájci?
Ez történelmi hagyomány a 15. századi IV. Sixtus pápa óta; az akkori egyházfő a svájci államban megbízható szövetségest látott. Alkalmazásukkal elkerülte, hogy az egyház védelmét valamely európai nagyhatalom, például a franciák vagy a németek befolyásolják.
A hagyomány fennmaradt, a pápai testőrségbe ma is csak svájci katolikus férfiak nyerhetnek felvételt. Követelmény emellett, hogy legalább 174 centi magasak legyenek, és teljesítsék a svájci hadsereg kiképzését.
A gárda sok változáson ment keresztül az évszázadok során. A mai arcát a huszadik század elején nyerte el, de a módszerei folyamatosan fejlődnek. A díszegyenruha ugyan tényleg viccesnek tűnik mai szemmel, de ez csalóka. A svájci gárda elit katonákból áll, akik ismerik és alkalmazzák a legmodernebb eszközöket és fegyvereket.
A felvételeken persze az alabárddal őrködő, hagyományőrző gárdisták a legfeltűnőbbek. De a testület fő feladata a pápa védelme mindenáron, és ehhez meg is van minden felszerelésük és tudásuk. Gépfegyverek, mesterlövész-puskák, elektronikus eszközök, járművek állnak rendelkezésükre. Éles helyzetben nem a középkori lándzsákkal harcolnának, hanem jelentős tűzerővel.
A reneszánsz kort idéző, csíkos ruha díszőrségre való. A modern, terepszínű katonai uniformisok csak az első világháborúval, a huszadik század elején terjedtek el a világon. Bár elég logikus, hogy harcban jól jön a rejtőszín, korábban a pompa fontosabb volt. A királyi seregek ezért mai szemmel képtelen öltözékekben vonultak fel a harcmezőn. Vörös, kék és fehér kabátban, csíkokkal, látványos sisakdíszekkel – esélyük sem volt beleolvadni a környezetbe. Ezt a hagyományt látjuk a gárdán.
De a pápát kísérő gárdisták, mint a politikusok testőrei általában, öltönyt és nyakkendőt viselnek. Alatta pedig fegyvert, és nem tőrt.
Valós veszély, valódi fegyverek
1981-ben II. János Pál pápa ellen merényletet követett el egy török támadó, akit a szovjet titkosszolgálat készített fel. A pápa súlyos sérülésekkel, de túlélte a lövéseket. De ekkor végleg világossá vált, hogy a testőrség nem lehet csak dísz, hanem tényleg meg kell védenie a katolikus egyház fejét.
A svájci gárda hivatalos létszáma 135 fő.
A gárda rendőrségként is szolgál a Rómában működő egyházi mikroállamban. Legfőbb feladata ma a terrorelhárítás. Együttműködnek más országok titkosszolgálatával, képesek bombákat hatástalanítani, és megszervezik a pápa nyilvános eseményeinek védelmét. Szóval a bohócruha megtévesztő, a gárdisták nem csak dísznek vannak.
