Vasárnap este véget ért a 2026-os országgyűlési választás. Már lehet tudni az eredményeket, a többség ünnepel, és persze vannak, akik szomorkodnak. De ez nem jelenti azt, hogy a győztes párt, a Tisza elnöke, Magyar Péter már most miniszterelnök, és azt sem, hogy azonnal megváltozik minden. Valójában a választás éjszakája csak a kezdete volt egy átmeneti állapotnak. Ahhoz, hogy egy új kormány ténylegesen munkába álljon, legalább egy hónapra, de néha akár hat-nyolc hétre is szükség van.
Még nincs is végeredmény
Bár a választás éjszakáján már láttuk az előzetes eredményeket, azok még nem véglegesek. Vannak, akik nem a lakóhelyükön, hanem más városban vagy külföldön (például nagykövetségeken) szavaztak. Ezeket a voksokat össze kell gyűjteni és hazaszállítani, ami napokig tart. Csak miután minden egyes szavazatot átszámoltak, és a jogi vitákat is lezárták, lesz jogerős a végeredmény. Erre még várni kell. Matematikailag van esély arra is, hogy a mostani Tisza előny csökken, sőt, arra is, hogy a párt kétharmada is elveszhet. Viszont a külképviseleteken szavazók legnagyobb része jó eséllyel a Tiszára voksolt.

A következő lépés a köztársasági elnöké
Sulyok Tamás köztársasági elnök feladata lesz az, hogy a választás után 30 napon belül összehívja az új parlamentet. Bár a törvény nem írja elő pontosan, kit kell felkérnie miniszterelnöknek, a szokás az, hogy azt a személyt választja, akinek a pártja a legtöbb szavazatot kapta. Elvileg Sulyok megteheti azt is, hogy a kisebbségbe került Fideszt kéri fel kormányalakításra. Viszont az új kormány tagjairól és vezetőjéről a parlamentnek kell szavazni. Mivel a Fidesz a harmadik bejutott párttal, a Mi Hazánkkal együtt is a parlamenti helyek egyharmadát szerezte csak meg, kizárható, hogy sikerülne kormányt alakítania.
A legutóbbi választáson a Tisza Párt szerzett kétharmados többséget, így Magyar Péter már a választás éjszakáján jelezte: elvárja a felkérést kormányalakításra. Az elnök szerdán egyeztet a pártokkal a következő lépésekről.

Mi történik az új kormány megalakulásáig?
Ez a legfurcsább rész: amíg az új kormány meg nem alakul, Orbán Viktor és a régi miniszterek a helyükön maradnak. Őket ilyenkor már ügyvezető kormánynak hívják. Ilyenkor már nem hozhatnak nagy, országos jelentőségű döntéseket vagy új törvényeket, de intézik a napi ügyeket, hogy az ország ne álljon meg. Elvileg egy jól működő országban ilyenkor már nem születnek komolyabb gazdasági döntések sem, de volt arra példa, hogy egy leköszönő kormány (szintén a Fidesz-kormány, 2002-ben) az elbukott választás után adott el Fidesz-közeli vállalkozóknak állami gazdaságokat.
Összeül az első új összetételű parlament
Az első, új összetételű országgyűlést, amiben a most megválasztott képviselők ülnek majd, alakuló ülésnek hívják. Itt hivatalosan is megválasztják az új miniszterelnököt, aki esküt tesz. Ezután nevezik ki a minisztereket. Eddig tart az előző, ügyvezető kormány megbízatása is. Ha minden simán megy, ez május végére történhet meg.
Ezután jöhet a „nagytakarítás”: a régi miniszterek átadják a hivatalaikat az újaknak. Ez pontos szabályok szerint zajlik: jegyzőkönyvek készülnek, átadják a dokumentumokat és a felszereléseket. Ha új párt kerül hatalomra, ez a folyamat hosszabb és alaposabb, hiszen az újaknak mindent meg kell ismerniük.
Most sokan attól félnek, hogy ebben az átmeneti időszakban rengeteg iratot fog megsemmisíteni a 16 év után leváltott kormányzat. Ezek az iratok bizonyítékok lehetnek arra, hogy esetleg törvénytelenség, korrupció vagy valami más szabálytalanság történt a működésük alatt. Az iratok megsemmisítése persze törvénybe ütközik.

Az első parlamenti ciklus általában hetekig is elhúzódhat, hiszen rengeteg új döntést kell meghoznia az új kormánynak.


