Május 1-e ma már leginkább csak egy kellemes szabadnap, de a rendszerváltás előtti szocialista Magyarországon még látványos felvonulásokkal ünnepelték.
Május 1. alapvetően baloldali ünnep. A történetének elejét tegnap megírtuk: a munkásmozgalom áldozatai emlékének szentelték ezt a napot. Már 1890-ben megtartották Budapesten is.
Világszerte a munkások közti összefogás napja lett, de összefonódott a szociáldemokráciával és a kommunizmussal is. Amikor 1917-ben Oroszországban megdöntötték a cári rendszert, majd a Lenin vezette kommunista párt átvette a hatalmat, május 1-ét a világon elsőként hivatalos ünneppé nyilvánították. A Szovjetunió megalakulása után, Sztálin alatt a korábbi tüntetéseket az állampárt erejét bemutató látványossággá fejlesztették. Ennek részeként az emelvényen álló vezetők előtt vonultak fel szigorú és fegyelmezett rendben az emberek. Kemény munka volt ez az ünneplés, az biztos!
Magyarországon a két világháború között betiltották a május 1-i tüntetéseket, és a kommunista párt is csak illegálisan működhetett. A második világháború utáni új világban viszont május 1. hivatalos ünnepnap lett. A magyar kommunisták politikájukban a szovjet utat követték, ezért ahogy megszerezték a hatalmat, az ünneplésben is a szovjet mintát vették át.
Így Magyarországon is az lett a megszokott, hogy a párt- és állami vezetők előtt vonultak fel az emberek, a tribünön középen eleinte Rákosi Mátyás, 1956 után Kádár János állt. A tribünt Budapesten eleinte a Hősök terére tették, majd a mai Néprajzi Múzeum helyén direkt erre a célra építettek egy nagy felvonulási teret. Itt állították fel Sztálin szobrát is, ennek talapzatáról integettek a vezetők. Az 1956-os forradalomban a felkelők ugyan ledöntötték a szobrot, de a talapzat ott maradt, és továbbra is tribünként használták.
Mars ünnepelni!
A felvonulókat központilag, főleg a munkahelyükön keresztül mozgósították a felvonulásra. A megjelenés kezdetben erősen ajánlott volt, később már nem vették szigorúan. Külön csoportot alkottak az úttörők szervezésében a gyerekek is. A felvonulásokkal bemutatták, milyen sokan támogatják a rendszert, és hogy milyen jó itt minden. A felvonulók táblákat vittek, illetve különféle látványosságokkal készültek. Például zászlókat lengettek, megmutatták, hogy mivel dolgoznak, táncoltak vagy élőképeket mutattak be.
A felvonulások után általában majálisokat, népünnepélyeket szerveztek a parkokban, ahol volt műsor a gyerekeknek és felnőtteknek is, tartottak sportversenyeket, lehetett enni-inni, bulizni. Nem hiányozhatott a kínálatból a sör és a virsli. 1989-ben a rendszerváltáskor május 1. megmaradt ünnepnapnak, ma is a munka ünnepe. Ilyenkor főleg baloldali szervezetek tartanak politikai rendezvényeket, de vannak majálisok, koncertek is a parkokban.
Május 1. minden szocialista országban vidám ünnepnek számított. Ezért amikor 2004-ben tíz volt szocialista ország csatlakozott az Európai Unióhoz, a csatlakozás napját erre a napra tették. Idén tehát azt is ünnepeljük május 1-én, hogy Magyarország 20 éve tagja az Európai Uniónak. Meg azt, hogy már semmit sem kötelező ünnepelni.