Az 1600-as évek végéig az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy apró élőlények milliói élnek körülöttük és rajtuk. Ekkor jelentek meg az első mikroszkópok, amelyek megmutatták az egysejtűek csodálatos és néha ijesztő világát. Ma már mindenki tud ezekről, de meglepően kevesen látták őket saját szemükkel. A mikrobiológia szép hobbi mindenkinek, akit érdekel a tudomány.
Sok gyereknek van egészen rövid kalandja a mikroszkóppal. Ez úgy kezdődik, hogy kap ajándékba egy műanyag készüléket valamelyik nagyáruház játékosztályáról. És pár nap múlva fájó szemmel félreteszi a „teszkós” mikroszkópot, hogy aztán sose vegye elő többet. Abban ugyanis szinte semmit se látni, és még azt is homályosan.
Sajnos ez egy olyan hobbi, ahol a belépő szintet is meg kell fizetni, mert a pár ezer forintos mikroszkóp semmire sem jó. Ezekben műanyag lencsék vannak, ahogy az egész berendezés is olcsó műanyagból készült, és így lényegében használhatatlan. Egyébként ugyanez a helyzet a csillagászati távcsövekkel is: az áruházi darabok leginkább arra jók, hogy leszoktassák a gyerekeket a tudományról. A műanyag burkolat, a lötyögős összeszerelés, az össze-vissza torzító lencsék több mérgelődéssel járnak, mint örömmel.
Milyen mikroszkópot válassz?
A szaküzletekben alapvetően kétféle készüléket találsz: sztereó- és biológiai mikroszkópot. A sztereómikroszkóp két lencsével nézi a vizsgálat tárgyát, és térben mutatja meg. Ezek nagyítása jóval kisebb, jellemzően 40-80-szoros. Felfedezhető velük a szövetek, papírok, egyéb felületek különös formája, de egysejtűket ezzel nemigen látni. A biológiai mikroszkópoknak egy lencséjük (objektívjük) van a tárgy fölött, általában egy szemmel is nézünk bele. A vizsgált minta mindig vékony, átvilágítható réteg, ami alulról kapja a fényt. A nagyításuk 40-től 4-600-ig terjed, és ezek már megmutatják a parányi élőlényeket. De honnan szerzel olyanokat?
Nos, ennél mi sem könnyebb, mert az élet ott nyüzsög mindenhol. A legegyszerűbb alapanyag egy befőttesüvegnyi víz, amibe egy marék füvet teszünk. Lehet száraz is, rakhatsz bele mohát, földet, ami csak akarsz. Ebbe egy kevés cukrot dobunk, esetleg pár csepp tejet, aztán hagyjuk pár napig poshadni. Ettől a poshadástól a víz kicsit büdös lesz és homályos, de ez csak azt jelzi, hogy az állatkáink élik világukat.
A mikroszkóphoz mindenképp szükség van néhány üveglapocskára, amit tárgylemeznek hívunk. Erre cseppentjük az állott vizet, majd egy másik tárgylemezt vagy egészen vékony fedőlemezt teszünk rá. És indulhat a kaland!
Egyetlen csepp vízben is hihetetlenül gazdag életet figyelhetsz meg. Papucsállatkák, icipici férgek, ostorosmoszatok úszkálnak a pár tizedmilliméteres vízrétegben. Ragadozókat is láthatsz: más apróságokra támadó lényeket, vagy amőbákat, amelyek bekerítik és elnyelik áldozatukat. Változatos, szépséges kovamoszatok is előfordulnak, bár ezeket inkább élő vízből lehet begyűjteni. De bármelyik pocsolya, madáritató vagy kerti tó is új titkokat rejt.
A digitális mikroszkópok
Néhány tízezer forintért kaphatók kézi digitális mikroszkópok. Ezek többsége olcsó játékszer. Mivel a nagyítást jórészt szoftveresen végzik, a képük jóval gyengébb a hagyományos készülékeknél. Leginkább nagyobb tárgyak, rovarok, növényi részek tanulmányozására alkalmasak. Előnyük viszont, hogy könnyű velük fotókat készíteni. A rendes, lencsés mikroszkópokba is lehet kamerát helyezni, de sajnos ez további pénzbe kerül.
Mire kell vigyázni?
A mikroszkópozás csendes és kulturált hobbi. Két veszélyforrást azért észben kell tartani. Az egyik: a tárgylemezek és különösen a fedőlemezek törékeny üveglapok. Az utóbbiak annyira vékonyak, hogy néha megtalálni se könnyű őket. Legyen egy tálka, amibe ezeket teszed. Elmosni őket nehéz és nem igazán érdemes, de egy százas csomag sokáig kitart. Kistestvértől, állattól óvni kell! A tárgylemezeket meg lehet tisztítani mosogatószerrel, és ezt meg is kell tenni a munka végén, mert ha rászárad a trutyi, akkor már késő.
A másik kockázat maga a minta, vagyis a jó poshadt víz. A cuki papucsállatkák és amőbák mellett ezek a löttyök milliónyi baktériumot is tartalmaznak – valahol 600-as nagyítás körül némelyik már látszik is apró pötty vagy nudli formájában. Ne nyúlkálj a szádba és a szemedbe közben, a végén pedig moss kezet.
Belevágsz?
Ha érdekel a parányi élet, vagy a növényi sejtek működése, a mikroszkóp kinyitja ezt az ajtót neked. A szaküzletekben kapható A mikroszkóp használata című könyv, amiből minden tudnivaló kiderül, érdemes ezzel kezdeni. És célszerű körbekérdezni a rokonságban, barátok között. Könnyen lehet, hogy valakinek akad otthon mikroszkópja, amit kölcsönkérhetsz, mielőtt sajátot vesztek. Persze a full műanyag áruházi játékokkal kölcsönbe se éri meg szenvedni. Ha vásárlás mellett dönt a család, 35-40 ezer forintos kiadással kell számolni. Ezért már egy jól használható, fémházas, precíz készüléket kaphatunk, jó minőségű üveglencsékkel, világítással, néhány kiegészítővel. Ennek a kiadásnak persze akkor van értelme, ha a mikroszkóp rendszeresen előkerül, és nemcsak porosodik a polcon. Az ugyanis árt neki, és a tisztítása sem egyszerű, így használaton kívül mindig elcsomagolva kell tartani. Szóval ez egy nehéz döntés – felesleges kiadás, vagy egy kis tudós első lépései?
Korábbi ötleteink, hogy mit csinálj:
Filmforgatás
Varrógép
Puzzle
Önfenntartó terrárium
Kötögetés
Gitár
Makettezés
Kollázs
Zöldség-gyümölcs
Mágneshorgászat
