Huszonnégy éves uralom után kénytelen volt elmenekülni Bassár el-Aszad szíriai diktátor, miután lázadók elfoglalták a fővárost, Damaszkuszt.
Szíria különböző részeit többféle, egymással egyet nem értő és mást akaró lázadó csoportok tartják ellenőrzés alatt. És ezek mind-mind hatalomra akarnak jutni. Az ország nagyon megosztott.
A legnagyobb lázadó csoport, a Hajat Tahrir al-Sám (HTS) fegyveresei bejelentették, hogy a börtönökből kiszabadították a fogva tartott ellenzékieket.
A szíriai konfliktus nagyon bonyolult, politikai, törzsi és vallási törésvonalak is vannak. Aszad elnök az alavita népcsoporthoz tartozik, a lakosság háromnegyede viszont szunnita. A szunnita az iszlám vallás legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90 %-a követői közé tartozik. Amikor Aszad hatalomra került, az emberek remélték, hogy elődjéhez, apjához képest nyugati gondolkodású, modern reformokat végrehajtó vezető lesz. De ő is, amint ellenállásba ütközött, véreskezű lett, mint az apja, és diktátorként vezette az országot.
A fegyveres összecsapások 2011 óta tartanak. A kezdetben békés tüntetéseket a kormány brutálisan szétverte, mire több csoport is fegyvert fogott.
Tűz és vér
Aszad az ellenzék kezében lévő városokat Irán és Oroszország segítségével pusztította, az elmúlt tizenhárom év véres polgárháborúval telt. A kormánycsapatok ágyúzták, bombázták, mérges gázzal is támadták a felkelők területeit, és az ottani lakosokat. Szíriából milliók menekültek el.
Az orosz segítség viszont elapadt. Oroszországnak Ukrajnában volt szüksége a katonákra és fegyverekre. Iránnak szintén kevés volt az ereje ehhez a háborúhoz. A kormányellenes lázadók egy részét Törökország vagy az Egyesült Államok támogatta. Ezek az elmúlt napokban villámgyorsan foglalták el a nagyobb városokat, majd Damaszkuszt is.
Az elnök és családja most Moszkvába menekült a nép bosszúja elől. Innen már aligha tér vissza a hatalomba. Élete most már Vlagyimir Putyin kezében van. Ez nem jelent teljes biztonságot. Oroszországnak nagyon fontos az a haditengerészeti kikötő, amit Szíriában fenntart. Így még az sem lehetetlen, hogy az új kormány Aszad kiadását követeli majd Moszkvától.
Mi következik?
Nem valószínű, hogy most hirtelen minden jóra fordul. A most győztes szíriai lázadók vallásos fanatikusokként kezdték, akik szintén nem demokráciát akartak, hanem iszlám diktatúrát. A HTS-nek vannak kapcsolatai az Iszlám Állam terrorszervezettel is. Most azonban egyelőre békét és tárgyalást hirdetnek. Sőt azt is kijelentették, hogy az ország vezetéséről a népnek kell döntenie. Elképzelhető, hogy a kormányzás (és az amerikai támogatás) megszelídíti a lázadókat, de az is, hogy ugyanolyan elnyomást hoznak.
Ebben azonban nem mindenki bízik. Egy nappal Aszad menekülése után az izraeli hadsereg (IDF) szíriai fegyverraktárakat vett tűz alá és foglalt el. A hivatalos izraeli közlés szerint ezt azért tették, hogy megakadályozzák azt, hogy a fegyvereket és állásokat az iszlamista lázadók foglalják el. Állítják, csak átmenetileg tették, de hogy ez meddig tart majd, azt nem tudni. Izrael hadereje egyébként a térség legerősebbje.
Szíria sorsa az egész világra hatással van. A Közel-Kelet más gócpontokban is forrong, Izrael környékén állandó a feszültség, és a fegyverek sem nyugszanak. A térség a világ egyik legnagyobb olajlelőhelye, így a gazdaságban is azonnal érezhető, ha ott zűr van. A másik súlyos veszély, hogy ha Szíriában nem sikerül békét teremteni, újabb menekülthullám indulhat meg Európa felé. Ez tovább növelné az idegengyűlöletet, és erősítené a szélsőséges pártokat Európában. (Reuters / Kispolgár)
(Kiemelt kép: Koray Özcan / Flickr)
