Aggódva figyeli az Iránból érkező híreket a világ. December vége óta hatalmas tüntetések zajlanak az utcákon, a hatóságok pedig már lőnek a tiltakozókra.
Mit kell tudni az országról?
A közel-keleti Irán több mint 90 millió embernek ad otthont, a fővárosa Teherán. Iránt hivatalosan Iráni Iszlám Köztársaságnak hívják, még parlamentje is van, de igazából ez egy teokrácia. Vagyis vallásos diktatúra. Még a törvényeket is a vallási szabályok alapján írják. Irán vezetője jelenleg Ali Hámenei ajatollah. Az ajatollahok az iráni muszlim vallás főpapjai.
Irán 31 tartományából 27-ben zajlanak tömeges tüntetések. Az irániak azért mentek utcára, mert a fizetésük semmire sem elég. Az árak iszonyúan magasak náluk, az élelmiszer és az alapvető bolti cikkek is nagyon drágák. A pénzük, az iráni riál mostanra értéktelenné vált.
Az ország olajban gazdag, de nehezen tudja eladni, mert szankciók, vagyis büntetőintézkedések alatt áll, ahogy Oroszország is. Az utcán demonstrálók most nem csak a jobb megélhetésért, hanem a kormány leváltásáért is tüntetnek. Meg persze egy szabadabb életért.
Iránt 1979-ig királyok vezették, abban az évben azonban kitört a vallásos forradalom, és elűzték az akkori uralkodót. Az ő helyére vallási vezetők érkeztek, az ország pedig köztársaság lett. De ahogy írtuk – a törvényeket Isten akaratából vezetik le, így szigorúak a szabályok. Például nem lehet kritizálni a vezetőket. Ha valaki tiltakozik ellenük, azt megbüntethetik vagy letartóztathatják. A nőknek kötelező eltakarniuk a hajukat és kendőt viselniük (ezt az erkölcsrendőrség ellenőrzi), de ezt egyre többen tagadják meg.
Az országban egyes (főleg nyugati) filmek, zenék, videójátékok tiltottak, de a legtöbb ismert közösségi oldalt sem lehet megnyitni. Az ország vezetői szerint erre a szigorra azért van szükség, hogy megőrizzék a helyes értékeket és életmódot. De az emberek nagy része úgy érzi, hogy rákényszerítik ezeket a szabályokat.
Mit lépett a kormány?
A kormány azt állítja, hogy a tüntetéseket „külföldiek szervezik”, ezért kell megállítaniuk azokat. A valóság viszont az, hogy a hétköznapi emberek magukat is megszervezik, mert nagyon el vannak keseredve. A kormány lelőtte az internetet és korlátozza a telefonhasználatot is, hogy az emberek ne tudjanak beszélni egymással, illetve ne szervezzenek további akciókat.
Az ország vezetése rendőröket és katonákat vet be az utcákon, akik gyakran erőszakosan oszlatják fel a tüntetőket. Néhány hét alatt rengeteg ember halt meg és sokan megsérültek. Úgy tudni, közel 20 ezer tüntetőt letartóztattak.
Az iráni kormány kemény fellépése ellenére is tömegek mennek az utcákra. Az elmúlt évek során voltak már hasonló tüntetések, de azok nem tudták megbuktatni a hatalmat. Ezért érdekli most a világot, hogy vajon megbukik-e a közel 47 éve uralkodó politikai rendszer.
Színre lépett Donald Trump
Donald Trump amerikai elnök azt üzente az irániaknak, hogy folytassák a tiltakozást, mert úton van a segítség. Egyelőre kérdéses, hogy ez mit jelent. Miután az amerikaiak a múltkor lecsaptak a venezuelai elnökre, Iránban is felmerülhet egy hasonló beavatkozás lehetősége. Az Egyesült Államok és Irán viszonya meglehetősen feszült.
Ennek egyik oka, hogy Irán régóta dolgozik a saját atomfegyverén. Márpedig attól mindenki fázik, hogy ez az elég vad, vakhitű diktatúra ilyenre tegyen szert. Különösen, hogy Irán vezetői nyíltan kimondták, hogy meg akarják semmisíteni Izraelt. Persze Izrael maga is atomhatalom, szóval ezt megpróbálni öngyilkosság volna.
Tavaly előbb Izrael, majd az Egyesült Államok is bombázta az iráni atomlétesítményeket, súlyos károkat okozva. Most viszont a belső elégedetlenség alkalmat adhat arra, hogy az ajatollahok zsarnokságától úgy szabaduljon meg a világ, hogy annak maguk az irániak is örülnek. És az sem mellékes, hogy Irán szoros szövetségese Oroszországnak, így a rendszer bukása az oroszokat is gyengítené.
