Azt biztos te is érzed, hogy a mostani hőség és szárazság egészen rendkívüli. Aszály van, régóta nem esett az eső, a folyók vízszintje negatív rekordokat dönt, egyes tavak a kiszáradás szélére kerültek. Emiatt pedig sok helyen korlátozni kellett a vízfogyasztást. És voltak olyan települések is, ahol nem folyt víz a csapból. A Duna alacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű sem működik a szokásos módon, sokkal kevesebb áramot tud most termelni, mint általában. Ezért kell spórolni az árammal, például ezért nincs felkapcsolva a legtöbb városban a díszkivilágítás.
Nyugodtan kijelenthetjük tehát, hogy válság van, és mint minden válságnál, az emberek magyarázatot várnak arra, ami történik velük. Így működik az emberi természet, tudni akarjuk, hogy mi miért van. Igen ám, de a tudományos magyarázatok sokszor bonyolultak. És a legtöbbször elég nyugtalanítóak, vagy pedig arról szólnak, hogy minden egyes ember felelős a jelenlegi helyzetért.
A felelősséget pedig senki sem szereti, mert azt jelenti, hogy tenni is kellene valamit. Ezért egyszerűbb hinni olyan elméleteknek, amiknek semmi alapja sincs. És az ilyen válsághelyzetben általában rengeteg tévhit és hazugság terjed, most épp arról, hogy miért nincs víz a Dunában, vagy épp miért nem esik az eső. Íme néhány, a közösségi oldalakon terjedő elmélet, és mutatjuk is, hogy ezek miért nem igazak.
Azért nincs víz nálunk a Dunában, mert a folyó felső szakaszán, Németországban, Ausztriában, sőt Szlovákiában elzárják, vagy elvezetik belőle a vizet. Bezzeg ezekben az országokban még simán lehet hajózni a Dunán.
A valóság ezzel szemben az, hogy a Duna teljes szakaszán szárazság van. A forrásától kezdve rekordalacsony a vízszint, így Magyarországra már eleve nagyon kevés víz érkezik. És azért látszik úgy, hogy Németországban „tele” van a folyó medre, mert ott jóval szűkebb a meder, mint nálunk. Az osztrák-német határon, Passaunál 100-150 méter széles a folyó, Budapesten ennek több mint a duplája, 350 méter körül van a Duna szélessége.
Azért nem esik az eső, mert működik a jégelhárító rendszer. Ez olyan anyagokat juttat a levegőbe, ami szétveri az esőfelhőket.
A jégkármentesítőről, a JÉGER-ről már korábban írtunk külön is. A lényeg az, hogy ezzel nem lehet befolyásolni az időjárást. Viszont arra jó, hogy megelőzze, hogy a jégeső elverje a termést. Mostanában viszont sok helyen leállították, mert a gazdák azt kérték a kormánytól, hogy inkább ne működjön. És az is előfordult, hogy fenyegették a gépek működtetőit. Ennek ellenére még most sem esik.
Korábban is volt ilyen alacsony a vízállás Paksnál, akkor meg lehetett oldani, hogy ne kelljen leállítani az erőművet.
Néhány napja a volt igazságügyi miniszter, Tuzson Bence írt a Facebookon arról, hogy 1983-ban, az akkori rekordalacsony vízállás mellett sem kellett leállítani a termelést az erőműben. Az akkori vezetés rengeteg embert vezényelt ki, és puszta erővel és akarattal, meg persze szivattyúkkal megoldották a helyzetet. Csak épp semmi nem volt olyan akkor, mint most. Novemberben történt mindez, nem a legnagyobb hőségben kellett hűteni az erőművet. Akkor ráadásul még csak egy blokk működött Pakson, ma már négy. Vagyis negyedannyi víz kellett a hűtéshez. Ráadásul ma sokkal alacsonyabb a Duna vízállása, mint az 1983-as rekord volt.
Igaziból nem is akarják újraindítani Paksot. A kormány az Európai Unió nyomására ki akarja vezetni a rezsicsökkentést, és azt akarja, hogy ne tudjuk egyedül ellátni magunkat árammal. Mindezt azért tenné, mert nem tetszik Brüsszelnek, hogy Magyarország önellátó.
A Brüsszelre és az EU-ra mutogatás az előző kormány sajátja volt. Az volt ezzel a cél, hogy amíg van közös ellenség, nem kell foglalkozni olyan dolgokkal, mint a magyar gazdaság állapota. A rezsicsökkentés pedig tényleg árt a gazdaságnak, erről itt írtunk részletesen. Amúgy a kormány egyértelműen jelezte, hogy amint megfelelő lesz a Duna vízszintje, újra rendesen fog működni az erőmű.
Nem is kellene spórolni az árammal, hiszen még mindig van felesleg, ráadásul azt odaadjuk Ukrajnának.
Magyarország tényleg kereskedik árammal, még Ukrajnával is, de azért, mert a kereskedés az egységes európai árampiac része. Ebben pedig az, hogy honnan hova megy az áram, akár óránként is változhat, hiszen az áram nem olyasmi, amit tárolni lehet, ha sok van belőle. Amikor szükség van rá, más országokból, még Ukrajnából is veszünk áramot, amikor pedig nálunk van többlet, azt eladjuk. A közös európai hálózat folyamatosan egyensúlyozik a hiánnyal és a felesleggel.
