Ma reggel megint megszólaltak az ébresztők, elkezdődött az új tanév. De az iskolák helyzete már kicsit más ahhoz képest, ahogy júniusban ott hagytátok őket, hiszen azóta már felállt és dolgozik az új kormány és az oktatási minisztérium. Ennek vezetője Lannert Judit, aki évtizedekig oktatáskutatóként dolgozott, így elég részletesen ismeri a magyar oktatás problémáit, például
- a tanárhiányt,
- a túl sok tananyagot,
- a rengeteg papírmunkát
- és az egyenlőtlenségeket is.
Arról már írtunk nektek, és az új miniszter is hangsúlyozta: hatalmas gond, hogy Magyarországon a gyerekek iskolai teljesítménye nagyban azon az egyszerű, nem választható tényezőn múlik, hogy hová születnek. De az is gyakori, hogy egy városban „kettéválnak” az intézmények: az egyikbe a jobb helyzetű, jobb körülmények között élő gyerekek járnak, a másikba pedig a hátrányos helyzetűek. A nehezebb helyzetű iskolákba ráadásul még nehezebb jó pedagógust találni.
Ez egy tragikus állapot, hiszen minden gyereknek joga lenne a megfelelő minőségű oktatáshoz, és Lannert Judit elképzeléseinek is ez az egyik központi témája.
Egy korábbi cikkünkben már elmagyaráztuk, miért jelentett hatalmas gondot a központosított iskolarendszer. Az állami intézményeket a tankerületek irányították, így néha a legkisebb beázásokkal, felújításokkal is kénytelenek voltak hozzájuk fordulni. De ez lassú és hosszú folyamat.
A tankerületek vezetőit korábban az előző kormány nevezte ki. Voltak, akik tisztességesen vezették a rájuk bízott iskolákat, de sokan egyszerűen politikai érdekeket érvényesítettek. Például kirúgtak a munkahelyükről tanárokat, csak mert fel mertek szólalni a Fidesz ellen – idéztük fel a cikkünkben.
Idő és pénz
Az oktatási miniszter egyik ígérete az, hogy az iskolák több beleszólást kapnak a saját működésükbe, és ebben az ügyben már tett is konkrét lépéseket. Már írtunk róla, hogy ez milyen hatással lesz a tankerületekre, de a legfontosabb része mégiscsak az, hogy az igazgatók több dologról dönthetnek.
A minisztérium a gyermekközpontúságot is gyakran emlegeti. Nemrég javaslatokat tett arra az iskoláknak, hogy hogyan lehetne az alsó tagozatok működését átalakítani. Ezek célja az, hogy jobban figyeljenek a gyerekek szükségleteire, igényeire, de nem kötelező megfogadni őket, tehát nem előírásokról van szó.
Ami a tanárhiányt illeti, a minisztérium szerint először is abba kell hagyni a pedagógusok felesleges terhelését. Ők eddig egy „teljesítményértékelési” rendszerben vettek részt (amit az új kormány felfüggesztett). Ez rengeteg papírmunkával járt. Azt az időt a gyerekekre is lehetett volna fordítani, ahogy erre sok tanár érthető okokból panaszkodott is. A pedagógusok azt is szeretnék, ha emelnék a bérüket – és ezzel újra vonzó lenne a pálya, enyhítve ezzel az általános hiányt.
Adathalmaz, szó szerint
A nemzeti alaptanterv alapján a magyar iskolásoknak most elképesztő mennyiségű adatot, évszámot, helyszínt kell megjegyezniük. Pedig a világ folyamatosan változik körülöttünk, és a legfontosabb képesség sem feltétlenül az, hogy mennyi adat van a fejünkben, hanem hogy képesek vagyunk
- árnyaltan, kritikusan gondolkodni dolgokról,
- problémákat megoldani,
- megkeresni az épp szükséges adatokat,
- együttműködni másokkal.
Az eddig oktatási működés néha mintha azzal sem számolt volna, hogy az érettségizők a középiskola végén nemcsak bizonyítványt kapnak, hanem kilépnek a való életbe. Ott elsősorban a szavazati jog, a pénzügyek, a mesterséges intelligencia és a felnőtt egészségügy várja őket, nem Csokonai Vitéz Mihály életrajza. Vagyis az iskola akár ezekről is szólhatna néhány szót. (Amúgy nagyon szeretjük a költészetet, Csokonait is.)
A minisztérium tervezi, hogy átalakítja az alaptantervet és nagyobb hangsúlyt fektet az állampolgári, pénzügyi ismeretekre, a médiaműveltségre és az egészséges életre nevelésre is. A szabadabb tankönyvválasztás visszaállításán is dolgozik.
Hogy valóban könnyebb lesz-e a tanároknak és nektek, arra még nem tudjuk a választ, de szándék elvileg van rá. A most induló tanév végén pedig itt leszünk, hogy megírjuk, a fent leírt tervek közül hányat sikerült megvalósítani.
