Az áprilisi választás után egy pillanat alatt húzódott vissza a nyilvánosságtól Magyarország előző miniszterelnöke, Orbán Viktor. Annyit biztosan lehetett tudni, hogy a Fidesz elnöke marad, de képviselőként nem ül be a parlamentbe. Azóta a párt több kulcsembere is kiugrott a napi politikából, Gulyás Gergely, Lázár János és Szijjártó Péter volt miniszterek is eltűntek a színről.
Orbán szombaton a hagyományos kötcsei találkozón beszélt a terveiről, amelyről már beszámoltunk nektek: a lényege az volt, hogy a Tisza Párt behódolt Brüsszelnek (vagyis az Európai Uniónak), az ország és a gazdaság irányítását pedig külföldiek kezébe akarja adni. A volt miniszterelnök „nemzeti ellenállást” is hirdetett. Vasárnap egy interjúban erősítette meg azt, amit előző nap elmondott.
Önkényuralmat sejt
Azt ugyan elismerte Orbán, hogy 2024 és 2026 között nem sikerült gazdasági növekedést elérniük, és hogy a választói áprilisban elutasították őt. De nagyon készül arra, hogy a Tisza hatalmasat bukik, ő pedig – a megerősített pártjával együtt – visszatérhet. Orbán az interjú nagy részében a jelenlegi kormányt szidta.
Szerinte a hatalmon lévő politikusoknak nincsenek igazi tervei arra, hogy jó útra tereljék a gazdaságot, ráadásul „újkommunista” önkényuralmat építenek. Ezzel arra utalt, hogy Magyar Péterék nem a klasszikus kommunista rendszert akarják visszahozni, hanem annak bizonyos módszereit, egy új köntösben.
Különösen keményen fogalmazott a nemrég felállt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH). Azt már összefoglaltuk, hogy mi is ez a hivatal, és mi lesz a dolga pontosan (hogy visszaszerezze az ellopott közvagyont). Orbán szerint az NVVH egy „ÁVH-típusú” intézmény, vagyis olyasmi, mint a régi kommunista államvédelmi szervezet, aminek az a célja, hogy a korábbi kormánytagokat és a jelenlegi politikai ellenfeleket vegye üldözőbe.
A volt miniszterelnök közölte, hogy a Fidesz kiáll majd azok mellett, akiket megvádolnak. Sőt: ha újra hatalomra kerülnek, felelősségre vonják majd az ott dolgozó embereket, pénzügyi és jogi szempontból is. Azt mondta: „nyomon fogjuk őket követni. Minden egyes embernek a nevét, aki ott munkát vállal, nyilvánosságra hozzuk, kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt, milyen eljárásoknak volt szereplője. Ezeket mind nyilvánosságra fogjuk hozni. (…) Az önkényt nem szabad eltűrni. Az önkénnyel szemben harcolni kell”.
Vagyis lényegében már előre megfenyegette azokat, akik a hivatalban vállalnak majd munkát. A kijelentésre Magyar Péter miniszterelnök is reagált, aki azt üzente a hivatal ügyészeinek, rendőreinek és egyéb munkatársainak, hogy ne hátráljanak meg.
Harc, harc, háború
Orbán szerint most az a legfontosabb, hogy újraszervezzék a jobboldalt és megőrizzék az egységet annak érdekében, hogy aztán visszatérhessenek. A beszélgetésről megosztott az oldalán egy videót, ami mellé azt írta: felvesszük a kesztyűt és harcolunk! Vagyis úgy tűnik, a miniszterelnök ugyanott folytatja, ahol áprilisban abbahagyta. A Fideszt nagyon hosszú évekig a közös ellenség rémképe tartotta össze, pontosabban az ellenük folyó harc. Orbán Viktor háborúzott már:
- Soros Györggyel,
- Gyurcsány Ferenccel,
- a független médiával és az újságírókkal,
- a civil szervezetekkel,
- a tüntető tanárokkal és diákokkal,
- a bevándorlókkal,
- a melegekkel,
- a magyar tudományos élet képviselőivel és intézményeivel,
- a liberálisokkal,
- az ukránokkal és Volodimir Zelenszkij elnökkel,
- Brüsszellel,
- az inflációval,
- amerikai nagykövetekkel
- és a sor hosszan folytatható.
Most újabb harcot indít, pedig a szavazók – mint az áprilisban kiderült – igencsak megfáradtak az állandó háborúban. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Orbán vagy a Fidesz mélyebben is átgondolta volna a vereségének az okait, vagy azt, hogy milyen üzenetekkel menjen tovább a siker érdekében. A párt jelenleg a magyar választók 20-25 százalékának a bizalmát élvezi. Kérdés, hogy hosszú távon növelheti-e ezt a számot a már jól megszokott politikájával.
